Nem kell jelszó, nem kell PIN kód, elég lesz mélyen a kamerába nézni. Öt év múlva minden telefon alkalmas lesz biometrikus azonosításra.

Öt év múlva már a telefonok többségén biometrikus azonosítás váltja ki a jelszavakat és a PIN kódot -- állítják a BI Intellingence kutatói. Ez is egy válasz az online bűnözéssel és az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakra.

A pénzügyi szektornak nagyon jó

A hardver- és szoftvercégek folyamatosan keresik az újszerű megoldásokat a felhasználók azonosítására, de a leígéretesebbnek a biometrikus azonosítás tűnik. Nemrégiben éppen ezt a területet jelölte meg egyik jövőbeni stratégiai céljának a magyar gyökerű szoftverfejlesztő LogMeIn is. Láng András alelnök a Bitportnak elmondta, hogy meglátásuk szerint 5-10 éven belül jelentősen átalakul az azonosításmenedzsment-piac: előtérbe kerülnek a jelszóhegyeket kiváltó biometrikus azonosítók. A LogMeIn célja, hogy ezen a piacon bekerüljön a meghatározó identity management szolgáltatók közé.

A biometrikus azonosításra több lehetőség is van. Korlátozottan már ma is használják azonosításra az ujjlenyomatot, a hangot, a retinát vagy a vénát. Ezeknek a módszereknek látványosan növekszik a népszerűsége, főleg az okostelefonok képernyőzárjának a feloldására vagy az érzékeny adatokat tartalmazó alkalmazások megnyitására használják.

A biometrikus azonosításra alkalmas eszközöknek talán még ennél is jobban örül a pénzügyi szektor. Az ilyen eszközökkel ugyanis anélkül növekedhet meg ugrásszerűen az adatok biztonsága, hogy az extra kényelmetlenséget okozna a felhasználóknak, sőt...

Az új módszerek újabb kihívásokat is hoznak

A biometrikus azonosító módszerek terjedése azonban a fejlesztő cégeket is új biztonsági kihívások elé is állítják. Igaz ugyan, hogy titkosítva tárolt biometrikus adatokhoz való hozzájutás és azok használata jóval keményebb feladat elé állítja a hackereket, de ha sikerrel járnak, hihetetlenül értékes információkhoz jutnak. Ha ugyanis ezek az adatokat kompromittálódnak, nem járható az a módszer, mint a jelszavaknál: ugyanis ezeket nemk lehet lecserélni.

Ezek olyan nagy kockázat, ami akár el is téríthetné a biometrikus azonosítástól a felhasználókat és a cégeket. Ugyanakkor a többség már úgy gondolja, hogy a technológia nyilvánvaló előnyei felülmúlják a lehetséges kockázatokat.

Az okostelefongyártók például már mostanában is látványos gyorsasággal integrálják az eszközökbe az ujjlenyomat olvasókat. A BI Intelligence előrejelzése szerint 2021-ben a tengerentúlon eladott készülékek 99 százalékában már lesz ujjlenyomatolvasó. A váltás az USA-ban használt iPhone-oknál még ennél is gyorsabban, már 2018-ra bekövetkezhet.

A biometrikus technológia azonban nem ragad le az ujjlenyomattal történő azonosításnál. Hasonló karriert futhat be páldául az arcfelismerés vagy az írisz alapján történő azonosítás is. A Samsung például a napokban bejelentett legújabb phabletjébe, a Galaxy Note7-be már szerelt íriszszkennert.

A biometrikus azonosításhoz használt információkat azonban – a fent említett tulajdonsága miatt – sokkal jobban kell védeni, mint a hagyományos jelszavakat vagy PIN kódokat. Ez az egyik legfontosabb megoldásra váró feladata a fejlesztő cégekenek.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.