A hazai kis- és közepes vállalatok informatikai fejlettsége "középkori" szinten van – vonta le a következtetést a Microsoft abból a kutatásból, amelyet 13 európai országban végeztek el a cég megbízásából. A legnagyobb problémát a hazai géppark elöregedése és a mobil, cloud technológiák mérsékelt használata jelenti.
Nem hasít a gyorsnaszád
A magyar kis- és közepes vállalkozásoknak csak az egyharmada rendelkezik közösségi média oldallal, negyedük üzemeltet webshopot és egytizedüknek sincs saját mobil applikációja. Valamivel jobb a helyzet a BYOD-dal, hiszen a cégek körülbelül 40 százalékánál engedik a dolgozóknak, hogy saját eszközöket használjanak munka közben, azonban az esetek felében nincs érvényben erre kialakított szabályozás.

A hazai kkv-k többségénél nincs önálló IT-részleg, vagy informatikáért felelős vezető munkatárs, így 70 százalékuk esetében a cég vezetője vagy pénzügyese dönt az informatikai kérdésekről. A válaszadók majdnem fele úgy tartja, hogy az IT kiadások jelenleg nem érik el a kívánt szintet a vállalatánál. Ugyanakkor egy harmaduk szerint az IT kiadások szintje éppen megfelelő. Csak öt százalék gondolja azt, hogy az IT kiadások túlméretezettek.
A válaszadók több mint harmada állította, hogy az otthoni informatikai eszközei jobbak, mint a cégesek. Egyharmaduk szerint a vállalata elavult IT rendszert használ, és csak valamivel több mint negyedük (28 százalék) érzi úgy, hogy a cégük a legmodernebb IT infrastruktúrát használja.
Azok közül, akik azt gondolják, hogy a vállalatuk elavult IT rendszert használ, háromból kettő mondta azt, hogy ez azért van így, mert 5-10 éves asztali számítógépeket és laptopokat használnak. 62 százaléknyian pedig azért vélekedtek így, mert cégüknél az alkalmazottak nem kapnak tableteket vagy okostelefonokat.
Felhő és mobilitás
Zavaros a helyzet a külső eszközök használatát (Bring Your Own Device - BYOD) illetően. Miközben öt cégből kettőnél lehet használni saját eszközöket (notebookot, mobilt, tabletet), a cégek fele nem szabályozza azt, hogy mindezt milyen feltételekkel engedi meg.

Szinte mindenki – tízből kilencen – képes hozzáférni a munkahelyi emailjeihez valamilyen külső eszközről. Több, mint felük mobil applikációt is használ erre a célra. Csaknem a megkérdezettek fele hozzáfér a céges szöveges dokumentumokhoz, táblázatokhoz, kicsit kevesebben a prezentációkhoz. Felhő alapú szolgáltatásokat e célra viszont kevesebb mint a dolgozók negyede használ a saját eszközén. A dolgozók több mint fele saját géppel dolgozik munkahelyen és munkaidőn kívül is. A válaszok alapján sokan azért használják saját eszközeiket a cég érdekében is, mert ez segíti a mobilitást, rugalmasabbá teszi a munkát.
A kutatásból az is kiderült, hogy a gazdaság motorjának számító kis- és közepes vállalkozások alapvetően nem elutasítóak a felhő alapú megoldásokkal szemben. Ma már az egynegyedük gondolja úgy, hogy a jövőben az informatikai kiadásainak nagyobb részét felhő alapú megoldásra fogja fordítani. A cégek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy nem félti a felhőben tárolt adatait. A többség még nem érzi, hogy cégük hatékony működéséhez modern informatikai megoldások szükségesek, és azt sem kezelik tényként, hogy ezt a felhő alapú megoldások biztosítják számukra kezdeti befektetések nélkül, tervezhető állandó költségek mellett.
A cloud computing még megosztja a kkv-szektort: 44 százalékuk tartja fontosnak ezt a technológiát és nem sokkal kevesebben vannak azok, akik kételkednek benne. Hasonló a helyzet a mobil technológiákkal is. A megkérdezetteknek majdnem fele (46 százalék) érzi úgy, hogy tisztában van azzal, mi a felhő alapú technológia, 14 százalékuknak pedig fogalma sincs erről. A leggyakrabban használt felhő alapú szolgáltatás az e-mail, majd a dokumentumok megosztása és az adatok biztonsági mentése következik. Tízből hat ember szerint a felhő-megoldások elengedhetetlenek lesz a jövőben, de negyedük (25 százalék) félti a felhőben tárolt adatait.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?