A Fraunhofer USA kutatóintézet és a Consumer Electronics Association 2006 és 2010 után harmadik alkalommal tette közzé az amerikai háztartásokban működő elektronikai eszközök áramfogyasztásáról szóló jelentését. A dokumentumból kiderül, hogy az összes fogyasztás annak ellenére is 12 százalékkal csökkent három év alatt, hogy a készülékek 2,9 milliárdos darabszáma 3,8 milliárdra emelkedett a szóban forgó időszakban.
Ennél is érdekesebb lehet azonban, hogy pontosan miért igényel egyre kevesebb energiát az otthoni elektronikai cikkek működtetése, ami arrafelé a világítás és a légkondi után a harmadik legnagyobb tétel a villanyszámlán. (A többi tételt, például a fűtést vagy a vízmelegítést is figyelembe véve az ötödik.)
Ötvenmillió tévével kevesebb
A csatlakoztatott – vagyis a felmérést megelőző 30 napban legalább egyszer használt – televíziók száma 2010 és 2013 között 50 millióval csökkent az Egyesült Államokban, míg asztali számítógépekből 13 millióval, laptopokból pedig 40 millióval (!) kevesebbet találtak. Ezzel szemben a táblagépek, amelyek az előző jelentés készítésekor még nem is igazán léteztek önálló termékkategóriaként, 2013 végére már több mint 100 millió háztartásban megjelentek.
Mindezek alapján elmondható, hogy a CRT televíziók felszívódásán vagy a modernebb PC-k megjelenésén túl elsősorban a tabletek térhódítása, pontosabban a képernyők méretének csökkenése a felelős az áramfogyasztás mérséklődéséért. A Statista alábbi ábráján persze az is jól látható, hogy az utóbbi években mennyit fejlődtek a televíziók vagy a számítógépek kijelzői:

forrás: Statista.com
A Fraunhofer USA tanulmánya mindezt hozzávetőleges adatokkal is szemlélteti: ezek szerint egy 34 hüvelykes "lapostévé" évente 166 kilowattóra, egy asztali PC 186 kilowattóra, egy notebook 53 kilowattóra, míg egy táblagép 6,1 kilowattóra átlagos fogyasztással működik. Világos tehát, hogy a felhasználói szokások gyors átalakulása az energiafelhasználsára is jelentős hatással van, mint ahogy az okostelefonos és a tabletek számos területen is gyökeres változásokat idéznek elő, még a piac utóbbi időben tapasztalt megtorpanása ellenére is.
Negyedmillió tévé nálunk is eltűnt
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az egyetemes szolgáltatók által ellátott hazai háztartások tavaly nem egészen 10,3 terawattóra villamos energiát használtak fel, köszönhetően a 2010 óta mért, évente nagyjából 0,1 terawattórás csökkenésnek. Az egész ország teljes 2013-as fogyasztását a MEKH májusi közleménye 34,26 terawattórára teszi, ami az előző két év felfutása ellenére is több mint 3 százalékkal volt kisebb a 2010-esnél.
A TV-készülékek száma a Nielsen 2013-as, televíziós eszközellátottságról szóló felmérése alapján 6,16 millióra tehető Magyarországon, szemben a 2012-es 6,4 millióval. Eközben a tévés háztartások száma érdemben nem változott, és néhány százalékkal növekedett a legfeljebb három éves készülékek aránya.
A piackutató szerint 2012-ben csak a háztartások 2 százaléka rendelkezett táblagéppel és/vagy e-könyv olvasóval, ami 2013-ban már 7 százalékukról volt elmondható. Ugyanígy az okostelefonok aránya is 26-ról 39 százalékra emelkedett a mobilkészülékkel rendelkező háztartások körében, ami azonban éves összehasonlításban változatlanul 88 százalékon állt.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?