A Nyugati-Fríz-szigeteken annyit spóroltak az intelligens közvilágítással, hogy az a nagyvárosi modellek szempontjából is tanulságos lehet.

A kis szigeteken működő közösségeket sokszor hozzák fel példaként a fenntartható energetikai rendszerekre való átállással kapcsolatban. Ahogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy a párizsi klímamegállapodás egyre gyakoribb téma, úgy irányul a figyelem is azokra a projektekre, amelyek nem csak úttörő jellegű, de sikeres kísérleteket is jelentenek az ilyen jellegű telepítések között.

Legújabban a Hollandia partjainál fekvő Texel sziget került be a hírekbe, ahol teljes egészében intelligens közvilágítási hálózatot építettek ki. Ezzel a Nyugati-Fríz-szigetek legnagyobb és nagyrészt beépített tagján Európa egyik legnagyobb, IoT-alapú közvilágítási rendszere állt munkába, lehtővé téve, hogy a sziget korábbi energiafelhasználásának akár 66 százalékát megspórolhassák.

Önellátóak lesznek

A rendszer egyúttal fontos eleme annak a tervnek, amelynek célja, hogy 2020-ra Texel teljes egészében energiasemleges legyen. Ilyen projekteket egyébként máshol is találhatunk Hollandiában, az Apeldoorn nevű településen zajló mintaprojektben például 2035-re próbálják kiépíteni a 100 százalékban energiasemleges, vagyis praktikusan villanyszámla nélkül üzemeltetett közösségi infrastruktúrát.

Az okos városok koncepcióján belül a szigeteken működő közösségek különösen aktívak. Idén márciusban 15 európai országban összesen 36 sziget létre is hozta a Smart Islands Initiative kezdeményezést. A résztvevő közösségek olyan digitális technológiákba invesztálnak, amelyek a későbbiekben mintát jelenthetnek az Európa egészére kiterjedő energetikai fejlesztésekhez.

A beruházások olyan szenzortechnológiákat, automatizált rendszereket és internetképes megoldásokat érintenek, amelyek révén a szigetek drasztikusan csökkenteni tudják függőségüket a szárazföldi energiaszolgáltatóktól. Texel esetében egy 170 négyzetkilométeres, 13.500 lakosú szigetről van szó, amely az elmúlt években nagyrészt száműzte a fosszilis energiahordozókat.

Kicsiben már működik

Az új közvilágítási rendszer önmagában energiasemleges módon működik, a hálózatot napelemek látják el árammal, az utcai lámpák pedig ki- és bekapcsolódnak aszerint, hogy a szenzorok észlelnek-e közeledő járókelőket vagy járműveket. Ehhez sok ezer vezeték nélküli kontroller beépítésére volt szükség, amelyek a megfelelő pontossággal érzékelik az emberi tevékenységhez kapcsolódó mozgást.

Az ilyen fejlesztések természetesen megfelelően kis nagyságrendűek, nagyjából megfeleltethetők egy nagyvárosi mikrohálózatnak olyan helyeken, amelyek nem maradhatnak áramellátás nélkül – ilyen mondjuk egy specializált létesítmény vagy kampusz. A tapasztalatok viszont ugyanilyen okokból felhasználhatók a kórházak, iskolák, esetleg katonai létesítmények esetében is.

A nagyvárosok energiahálózatanál már a méretekből adódóan is mások a gazdaságossági ösztönzők az energiafogyasztás csökkentésére. Ilyen projektekre is van azonban precedens, amelyek közül az Ericsson, a Cisco, a Philips vagy a Schneider Electric barcelonai munkájáról mi is beszámoltunk. A 2012 óta zajló együttműködés keretei között például 1100 darab LED-es világítású, mozgásérzékelős villanyoszlopot telepítettek és 500 kilométernyi optikai kábelt fektettek le.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.