
Mindent összeadva és maximum hozzávetőleg 18 milliárd dollárt fizet annak a tegnap megszületett egyezségnek a keretében a Meta azért, hogy ne folytatódjon az a bírósági eljárás, amit az USA több tucat tagállama indított a cég közösségi platformjainak fiatalokra gyakorolt káros hatásai miatt.
A Reuters beszámolója alapján a megállapodással a cég nem ismeri el vétkességét a vádakban, miszerint úgy tervezte és működtette közösségi hálózatait, hogy a gyermekek függővé váljanak tőlük, továbbá félrevezette a felhasználókat a Facebook és Instagram használatához fűződő kockázatokkal kapcsolatban.
A számszerűleg hatalmas fizetendő összeg mellett ugyanakkor az is jelzi a Meta óvatosságát a témában, hogy a cég egy sor gyerekeket érintő korlátozást is hajlandó bevezetni annak érdekében, hogy ne kelljen végigcsinálni az akár több 100 milliárd dolláros bírsággal fenyegető bírósági eljárást, amelyben többek között a vállalatbirodalom vezérigazgatójának, Mark Zuckerbergnek is eskü alatt kellett volna tanúskodnia.
A megállapodás értelmében a Meta vállalta, hogy a következő tíz évben a szülői hozzájárulás hiányában napi két órára korlátozza a tizenévesek Facebook- és Instagram-használatát, valamint éjfél és reggel 6 óra között teljesen letiltja a szolgáltatások használatát. A cég azt is megígérete, hogy iskolaidőben letiltja a push-üzenetek többségét a tizenéves felhasználók készülékein, továbbá megerősíti azokat a rendszereket, amelyek megakadályozzák, hogy a kiskorúak korhatáros tartalmakhoz férjenek hozzá.
Ahogy vesszük
A megállapodás kapcsán több meglehetősen ellentétes véleményt, érvet is fel lehet sorakoztatni. A Meta által fizetett összeg például önmagában egy irdatlanul hatalmas halom pénznek tűnik, ugyanakkor ennek valódi súlyát több tényező árnyalja. Egyrészt a cégnek ezt 10 év alatt kell majd kifizetnie, másrészt a teljes összegből 5 milliárd dollár sorsa attól függ, hogy a versenytársak hajlandók-e hasonló intézkedéseket hozni saját felületeiken (jelesül a Snapchaten, a TikTokon és a YouTube-on). Végül de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy a Meta tavaly több mint 60 milliárd dollárnyi tiszta profitot ért el, azaz nagyjából bő 3 hónap alatt összejön a most egy évtizedre elnyújtott teljes összeg.
Az egyezség támogatói szerint az olyan komoly és fontos lépéseket tartalmaz, amelyek alapvetően megváltoztatják az érintett online hálózatok működését, és mindenképpen a biztonságosabb használat felé terelik a fiatalokat (mint ahogy erre a világban egyre több helyen akad már kezdeményezés az úttörő Ausztrália mellett többek között az EU-ban is). A kritikusabb hangok viszont megjegyzik, hogy a Meta egy sor potenciálisan problémás területen nem vállalt semmit. Ide sorolhatók például a személyre szabott ajánlások vagy a célzott hirdetések, a fiatalok énképére veszélyes tartalmak kezelése és az online zaklatások elleni erőteljesebb fellépés.
Az aggályok miatt egyébként Florida és Új-Mexikó nem fogadta el a megállapodást. Utóbbi tagállam főügyésze kifogásolta például, hogy az nem tartalmazza "a gyermekeket kipécéző felnőttek elleni védelmi intézkedéseket és a gyermekekkel folytatott szexualizált MI-alapú csevegőrobot-interakciók betiltását". Floridai kollégája pedig a tagállamoknak beígért összegeket kicsinyelte, mivel azok "csekélyek ahhoz képest, hogy a Meta profitorientált, függőséget okozó funkciói milyen súlyos károkat okoztak gyermekeinknek". A Reuters által idézett James Uthmeier végül azt üzente a vállalatnak, hogy a bíróságon találkoznak.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?