A Rozsomák (Wolverine) című film ihlette annak az öngyógyító anyagnak a létrehozását, mely, ha nem is minden helyzetben, de számos sérülés esetében jelenthet prompt megoldást az okostelefonok sérüléseire. Elsősorban a kijelző és az akkumulátorok terén növelheti a biztonságot.
Munkában az ion-dipólus kölcsönhatás
Tavaly decemberben bukkant fel az első hír arról az anyagról, melyet a UC Riverside vegyészei fejlesztettek ki. A héten az American Chemical Society előtt is bemutatott gumiszerű vezetőanyag tulajdonképpen nem más, mint egy nagymértékben nyújtható polimer és ionizált só keveréke. Akár eredeti méretének ötvenszeresére is növelhető, de ennél is fontosabb tulajdonsága, hogy képes önmagát "gyógyítani". Még akkor is vissza tud állni eredeti állapotába, ha az anyagot két részre szakítják.
Ezt egy speciális kötéstípusnak köszönheti az anyag, melyet ion-dipólus kölcsönhatásnak hívnak. A töltött ionok és poláris molekulák közötti erők magasfokú stabilitást mutatnak elektrokémiai körülmények között, ez biztosítja a nagyfokú rekreációs képességet.
Minderről Dr. Csao Wang (Chao Wang) kutatásvezető számolt be. Wang poláris, nyújtható polimert kombinált nagy ionerősségű sóval, így hozva létre a keresett anyagot. Ennek az ötvözetnek köszönhetően, még szétszakadása esetén is képes összeforrni az anyag két, különálló széle.
3-4 év, mire forgalomba kerülhet
Számos tesztet végzett a kutatócsapat az anyagon, vágásoktól, szakításoktól kezdve egészen odáig, hogy lapokra vágták szét. Vizsgálataik szerint 24 óra alatt minden ilyen fizikai behatás után regenerálódott, eredeti állapotába állt helyre.
Wang elmondása szerint az öngyógyító anyag olcsó megoldást jelenthet számos, az okostelefonok esetében jelentkező problémára, például a kijelzőt vagy az akkumulátort érő fizikai behatások ellentételezésére. Ugyanakkor további kutatásokra és a kereskedelmi forgalomban való megjelenéséhez a gyártás fejlesztésére van szükség, ezért a kutatás vezetője szerint 2020 előtt nem számíthatunk a hétköznapi életben való megjelenésére.
De nem csak mobilkommunikációs készülékekben lesz használható az öngyógyító anyag. A kutatócsapat szerint mesterséges izmokat is létre lehet hozni belőle, amik akár a robotika fejlődését is elősegíthetik.
Nem ez az első ilyen anyag
A saját, eredeti szerkezetüket helyreállító anyagok mindennaposnak nem nevezhetők ugyan, de több területen találkozhattunk már a technológiával. Az egyik legismertebb az okostelefonokhoz, azon belül is az LG-hez kapcsolódik, mivel a gyártó G Flex készülékeinek hátlapja ilyen bevonattal rendelkezett. A Readingi Egyetem kutatói egy olyan új anyagot kísérleteztek ki, ami minden területen jobb az eddigieknél.
Amennyiben a szupramolekuláris poliuretán névre hallgató anyag felületét megkarcolják, azon sérülést okoznak, annak halmazállapota folyékonnyá válik, így a keletkezett rést azonnal feltölti önmagával. Az öngyógyító folyamat elindulása után a poliuretán molekulái újrarendeződnek, és pár óra leforgása alatt visszaáll az eredeti, szilárd állapotába.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?