Négy év alatt, 2017-ig megduplázódnak az IT-biztonsággal kapcsolatos outsourcing költések – állítja a Gartner egy elemzése. Ez a piac 2017-ben globálisan várhatóan 24,5 milliárd dolláros lesz. Ezzel párhuzamosan a piac is átalakul – írja a Biztonságportál.
A felügyelt biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cégek, az ún. MSSP-ek (Managed Security Service Providers) eddig főként az eszközök beszerzésére, működtetésére, karbantartására és az ezekkel kapcsolatos oktatásra koncentráltak, de ez önmagában kevés. Biztosítaniuk kell a hálózat teljes átláthatóságát és kontrollálhatóságát is – mondja a Cisco. A cég szerint a vállalatok elsősorban a belüli biztonsági ismeretek, a költségvetés és az üzleti célok alapján döntenek arról, hogy milyen mértékben bízzák külső szolgáltatóra a biztonságot. A cég szakembere öt alapkérdést gyűjtöttek össze, melyeket meg kell válaszolni a kiválasztás során.
1. Milyen típusú telemetrikus adatokra támaszkodhatunk? A szimpla topológiai ábra és a naplóinformációk nem elegendőek. Más adatokkal kiegészítve viszont már nagyobb fokú felügyeletre nyílhat lehetőség. A hálózati adatfogalom mély elemzése segíthet például a célzott támadások vagy az adathalászat detektálásához. A HTTP metaadatok beemelése a telemetria sablonba pedig a webes támadások felismerését segíti.
2. Hogyan történik az adatok elemzése? Az egyszerűbb adatelemző modellek – a naplózási adatok és a biztonsági szabályok összehasonlítása – nem kielégítőek, főleg ha nem is valós időben történnek. A valós idejű adatelemzés nélkülözhetetlen a vállalaton belül és a közösségi oldalakról induló fenyegetések globális elemzéséhez is. Az ezekhez használt prediktív és dinamikus statisztikai modellekkel lehet azonosítani a hálózatokban a rendellenes viselkedéseket, és a támadásokhoz hozzájáruló egyéb kockázatokat.
3. Hol vannak az adatok, és azokat hogyan védik? Az adatokat helyben, az MSSP adatközpontjában, de a felhőben is tárolhatják. A döntéshez mérlegelni kell az adatok típusát, a vállalatra vonatkozó megfelelőségi (compliance) előírásokat, az MSSP által vállalt garanciát. Ez tehát egyszerre műszaki, jogi és üzleti kérdés.
4. Milyen jelentést kapunk? Az adatokat értelmezni kell ahhoz, hogy jó védelmi intézkedéseket lehessen hozni. Ehhez meg kell bizonyosodni arról, hogy feltárhatóak-e a kapott adatok közötti összefüggések. És itt az idő is fontos tényező, főleg a fejlett támadásoknál. Éppen ezért fontos, hogy a szolgáltató ne olyan eseménylistát adjon át, amely további vizsgálatokat igényel, és esetleg sok felesleges riasztást eredményez, hanem olyant, amely már ellenőrzött, nagy megbízhatóságú információkat biztosít.
5. Hogyan védekezhetünk az ismeretlen, nulladik napi támadások ellen? Ahhoz, hogy eredményesen felismerjük és kivédjük a nulladik napi támadásokat, túl kell lépnünk a hagyományos point-in-time (PIT) megközelítésen. A hálózatokat folyamatosan kell monitorozni, ugyanis csak az így nyert adatok, a prediktív elemzés és a statisztikai modellek együtt képesek kimutatni a szinte észrevehetetlen anomáliákat.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?