Holnaptól lép érvénybe az NMHH március végén kiadott rendelete.

Március végén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) alaposan átalakította a hírközlési szolgáltatókra vonatkozó fogyasztóvédelmi rendeletét. Az új rendelet, amelynek legtöbb pontja szeptember 1-jétől lép életbe, egyszerűbb és a fogyasztók számára is átláthatóbb.

Egyedi ügyfeleknek, mikro- és kisvállalkozásoknak

Ahogy azzal lapunk is foglalkozott, az új rendelet megnehezíti a szolgáltatók áremelését, legalábbis trükkösebb eszközökhöz kell nyúlniuk: például drágább szolgáltatások felé terelik az ügyfeleiket. Ha teljesen nem is fagyasztja be a piacot, az áremelés mindenképpen nehézzé válik. Kérdés, hogy a felhasználókért folytatott küzdelem elindít-e egy árcsökkentési versenyt a szolgáltatók között, hogy a nagyobb felhasználói bázissal ellensúlyozzák a helyzetet.

Az új fogyasztóvédelmi szabályok az egyedi ügyfeleknek, valamint a kötött szolgáltatáscsomagokat igénybe vevő mikro- és kisvállalkozásoknak a helyzetén javít.

A nagyvállalatok egészen más lapra tartoznak – fogalmazott lapunknak korábban egy távközlési szakértő. Ők ugyanis a nagy flották – az olykor több ezer előfizetés – miatt rugalmasan tudják alakítani a szerződések feltételeit. Abban a körben szinte teljes a szerződési szabadság.

Ezek változnak holnaptól

1. Átláthatóbb ÁSZF. A szolgáltatóknak ilyen Általános Szerződési Feltételeket kell adniuk az előfizetőiknek. Az internetszolgáltatáshoz emellett egységes és összehasonlítható, táblázatos formában kell közölni az egyes szolgáltatások jellemzőit és árait.

2. A hűségidő mindkét felet kötelezi. A jövőben a hűségidős szerződéseket csak a szerződő felek egyező akarata szerint lehet módosítani. Ráadásul a korábbi gyakorlattal ellentétben – amit a Telenor és a Telekom nyári árkorrekciója is példázott – az előfizetőnek kellett nyilatkoznia arról, hogy nem kívánja elfogadni a módosítást. A módosítás most viszont abból indul ki, hogy a felhasználó nem akar többet fizetni. Azaz a szolgáltatónak az emeléshez kell hozzájárulást kérnie az ügyfelétől.

3. Csak indokolt esetben lehet árat emelni. A határozatlan idejű szerződések díjait csak akkor emelhetik a szolgáltatók, ha azt a szolgáltatás nyújtásának költségei (magasabb műsor-szolgáltatási díj, infláció) indokolja. Az infláció mértéke nem lehet magasabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által az emelést megelőző évre kiadott fogyasztói árindexének mértéke.

4. Van 14 nap próbaidő. A fogyasztóknak méltányosabb szabályok vonatkoznak a mobil távközlési és a digitális tévészolgáltatásokra. Különösen jó a kvázi próbaidőszak bevezetése. Ha az adott szolgáltatás – mobil (telefon és internet) műholdas és földfelszíni digitális tévé – a szerződésben megjelölt helyszínen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizető a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatja a szerződést. Az addig igénybe vett szolgáltatást természetesen ki kell fizetnie. Ezért semmilyen költség nem terheli, csak akkor, ha a szerződés az ő hibájából szűnik meg.

5. Több lehet a kötbér. Korábban csak akkor kellett ktbért fizetnie a szolgáltatónak, ha egfy hibát nem tudott elhárítani a szerződésben meghatározott időtartam alatt. Holnaptól viszont már akkor is fizet, ha a hiba sikeres elhárításáról nem értesíti az előfizetőt.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.