A brit fogyasztóvédelmi oldal, a Comparitech megvizsgálta 37 ország – köztük Magyarország – összesen 7500 politikusának webhelyét biztonsági szempontból. Kiderült, hogy minden öt ilyen weboldalból hármon még az alapvető HTTPS titkosítást sem használják. A webhelyek közel 61 százalékának nincs érvényes SSL tanúsítványa.
A politikusok egyébként sem nagyon haladnak a korral. Összesen ugyanis közel 14 ezer politikust néztek meg, de csupán 54 százalékuknak volt valamilyen honlapja. A legjobban a japánok állnak, ott a politikusok 98 százalékának van weboldala, majd Kanada (97 százalék) és az USA (96 százalék) következik. Európában a britek állnak a legjobban (95 százalék), de a finneknél (94 százalék), a németeknél (92 százalék) és az olaszoknál (86 százalék) is fontos ez a politikusoknak. Magyarország elmarad az átlagtól: a 209 vizsgált magyar politikusból 99-nek van webes jelenléte (47 százalék).
A magyar politikusok nem szeretnek "titkolózni"
A legnagyobb probléma a Comparitech szerint az, hogy itt nem csupán tájékoztató oldalakról van szó. Az oldalak kb. felén különféle formok is vannak, melyeken keresztül az állampolgárok például felhasználói fiókot hozhatnak létre, regisztrálhatnak hírlevélre, üzenetet küldhetnek stb. Az ilyen formokban gyakran kell megadni személyes adatot, például email címet és nevet.
Ilyenkor elvárható lenne, hogy az adatátvitelt titkosítsák, illetve beszerezzenek egy SSL tanúsítványt, hogy a webhely hitelességét ellenőrizhetővé tegyék. Mint a Comparitech blogbejegyzése írja, sem az oldal átállítása HTTPS-re, sem az SSL tanúsítvány nem jelent óriási kiadást a webhely tulajdonosának.
Összességében a nyugati országok politikusai valamivel biztonságtudatosabbak, míg kelet felé haladva ez a tudatosság egyre inkább hiányzik. A legbiztonságtudatosabb politikusai az Egyesült Államoknak vannak, ott a vizsgált weboldalaknak mindössze 26 százaléka volt nem biztonságos. Európában az Egyesült Királyság vezeti a sort (31 százalék nem biztonságos) Németország (32 százalék) és Dánia (41 százalék) előtt. Tegyük hozzá, meglehetősen kétes dicsőség, ha egy ország azzal be tud kerülni a legjobb öt közé, hogy tíz politikusából csak négy nem foglalkozik választói személyes adatainak a védelmével.
A legrosszabbul Dél-Korea szerepelt, ott a politikusok weboldalainak 92 százaléka nem biztonságos, de szorosan ott vannak a dél-koreaiak nyomában a lengyelek (91,2 százalék). A magyarok is a rossz példát követik: a 99 politikusi weboldalból 90 nem biztonságos (90,9 százalék).
Ebben minden párt egyetért
A kutatás pártonként is közli a nem biztonságos weboldalak arányát. Azok az LMP-s, KDNP-s és DK-s politikusok, akiknek van weboldaluk, talán nem is hallottak a HTTPS-ről és az SSL-ről, ugyanis száz százalékban hiányzik náluk ezeknek a használata. Az MSZP viszont "kimagaslóan" teljesített, az az egy árva weboldal, amit találtak a kutatók, legalább HTTPS-sel működőtt, sőt érvényes SSL tanúsítványa is volt.
A pártok teljesítménye, ami nehezen nevezhető teljesítménynek

A Comparitech kutatói egyébként nem voltak szégyenlősek. A tavaly november óta gyűjtött adatokat kereshető módon, táblázatos formában is feltették. A Google-táblázatokban országonként és név szerint is ellenőrizhető, hogy melyik képviselő használja biztonságtudatosan a webet.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?