A ForcePhone egy merőben új módszerrel teszi lehetővé a vezérlést.

A kijelzők megérintése, a készülékek ezzel történő vezérlése teljesen hétköznapi jelenséggé vált. A mobilok mellett egy sor eszköznek adhatunk ki parancsokat ezzel a módszerrel, nem véletlen, hogy a gyártók igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni belőle. A nyomásérzékelők megjelenése is ennek a jele volt, ami már az Apple ForceTouch technológiájának megjelenése előtt is jelen volt a piacon (lásd BlackBerry), de csak mostanra kezd jobban elterjedni.

A Michigani Egyetem kutatói kísérleteik során azt a lehetőséget vizsgálják, hogyan lehetne a nyomással kifejtett erőhatást más módon munkára fogni és azzal parancsokat kiadni a mobiloknak. Eme ötlet nyomán született meg a ForcePhone koncepciója, ami a készülékek már egyébként is meglévő hardvereit használja arra, hogy minimális erőkifejtéssel parancsokat adhassunk ki a készüléknek, illetve az azon futó szoftvernek.

Mindez a telefon hangszórójának és mikrofonjának összedolgozásával válik lehetővé. Előbbit az említett program úgy vezérli, hogy az emberi fül számára nem érzékelhető, 18 kHz-es frekvenciát meghaladó hangot bocsásson ki, amit a mikrofon ettől függetlenül tökéletesen érzékel. A felhasználónak mindössze annyi dolga van, hogy a mobilt megmarkolva bizonyos minta szerint megszorítsa azt, aminek következtében a kiadott jel (hang) módosul, azt a mikrofon érzékeli, ami után a szoftver azonnal értelmezi és végrehajtja a parancsot.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kijelző megérintése nélkül navigálhatnánk a böngészőben, ezzel a módszerrel kivitelezhetőek lennének olyan parancsok, mint a jobb klikk, a kijelölés, vagy bármilyen egyéb feladat. A kutatók szerint a lehetőség azért nagyszerű, mert így az olcsóbb mobilok is felruházhatók ezzel a tudással, hiszen a módszerhez nincs szükség bármilyen speciális hardverre, tekintve, hogy az egész folyamat szoftveresen vezérelt.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.