Diplomatához képest meglehetősen direkt, egyértelmű fenyegetésként ható üzenetet intézett Brüsszel felé az USA uniós nagykövete azzal kapcsolatban, mit gondol Washington arról a tervről, amely a műholdas kommunikációhoz szükséges frekvenciatartomány egy részéből kizárná a nem európai vállalkozásokat. Andrew Puzder minderről a Financial Times megkeresésére beszélt.

Pusztító következmények

Az angol gazdasági lap beszámolója szerint a diplomata "pusztító" következményeket helyezett kilátásba, amennyiben az EU-s törvényhozók olyan új szabályozási keretet alkotnának, amelyek az amerikai cégeket – például Elon Musk SpaceX-ét – kizárnák az európai piac egyes részeiről.

A heves reakció annak az idén bemutatott tervnek szól, amely a digitális szuverenitásra és a régiós érdekekre hivatkozva a műholdas kommunikációra használt frekvenciasáv egy szeletét kifejezetten csak európai szereplőknek tartaná fenn. Mindez természetesen hátrányosan érintené a már említett SpaceX égisze alatt működő Starlink mellett a hasonló szolgáltatásokra képes konstellációt építő Amazont is.

A SpaceX egyébként a maga részéről már nyilvánosan felszólalt a brüsszeli kezdeményezéssel szemben. A cég azzal érvelt, hogy egy ilyen korlátozás alapvetően befolyásolná a kapcsolat elérhetőségét és minőségét az orosz támadás alatt álló Ukrajnában, ahol a Starlink szolgáltatása kritikus eleme a civil és a katonai kommunikációnak is. (Érdekes módon a Pentagon épp a napokban korlátozta ezeket a szolgáltatásokat, vélhetően abban a reményben, hogy ez jobb helyzetbe hozza az előrejelzések alapján katasztrofális félidős választás elé néző republikánusokat.)

Megfakult barátság

Ami az Európai nézőpontot illeti, mindez csak egy szélesebb intézkedéssorozat része, amely összességében igyekszik nagyobb önállóságot adni a régiónak a digitális eszközök és rendszerek használatában. A digitális szuverenitás kérdése csak még sürgetőbbé vált azóta, hogy Donald Trump másodszor is elfoglalhatta a Fehér Házat. Az elnök amellett, hogy gazdasági (vámok) és katonai (Grönland) jellegű konfrontációba kezdett Európával, rendszeresen bírálja az EU digitális piacokra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását, mondván, az kifejezetten az amerikai cégek ellen irányul. Az EU kategorikusan visszautasította ezt, de az már tavaly látszott, hogy Washington bármit bevet, hogy még inkább helyzetbe hozza az uniós piacokat amúgy is uraló amerikai technológiai cégeket.

Bizonyos területeken ugyan érezhető az amerikai partnerrel szembeni óvatosság, összességében az Európai Bizottság által előterjesztett különböző törvénycsomagok kapcsán Brüsszel igyekszik a kritikus témáknál (például cloud, mesterséges intelligencia) olyan kereteket felállítani, amelyek erősítik az önállóságot. Ennek az önállóságnak azonban fontos alkotóelemét kell adják azok az európai megoldások, amelyekkel kiválthatók a külföldi, jellemzően amerikai technológiák.

Az USA európai nagykövete több szempontból érthetőnek tartja ezeket a törekvéseket, például az érzékeny kormányzati adatok védelme kapcsán, ugyanakkor óva int attól, hogy az európai vállalatok versenyképességét pusztán azzal próbálja az EU erősíteni, hogy rontja az amerikai cégek helyzetét a régióban. Az pedig kifejezetten károsnak tartja, hogy szerinte a tengerentúli techóriásokra kirótt milliárdos bírságok célja nem más, mint az EU-s költségvetés támogatása.

Együtt minden könnyebb

Puzder a Financial Timesnak adott nyilatkozatában ugyanakkor igyekszik egy mindkét fél számára hasznos alternatívát is felvázolni. A nagykövet a szabályozási viták helyett inkább arra koncentrálna, hogy Kína ne tudjon élre törni olyan kritikus területeken mint amilyennek a mesterséges intelligencia vagy a kvantumszámítástechnika ígérkezik.

A diplomata szerint az említett technológiák esetében az Egyesült Államoknak bőven megvan egyedül is a képessége, hogy ezeket a "versenyfutásokat" megnyerje, "de sokkal könnyebb lenne, ha Európával együttműködnénk, ahelyett, hogy ellene harcolnánk".