Nem csak a szakembereknek lehet érdekes az adatvizualizáció. A feladat magától értetődő, a megoldás már közel sem az. Jellemzően áttekinthetetlen, számadatok számtalan mennyiségét tartalmazó adattáblák lényegi információit kell értelmezhető formában szemléletessé tenni. De a "hogyan" meglehetősen sok fejtörést okoz, főleg ha egy táblázatból az adatokban megbúvó dimenziókat is fel akarjuk tárni.
Az adatvizualizációnak sokféle formája lehet. Már az is annak tekinthető, ha egy táblázatban valamilyen módon kiemeljük a fontos adatokat, esetleg elővesszük a táblázatkezelő grafikonrajzolóját. Vannak azonban esetek, amikor ennél kifinomultabb megjelenítésre van szükség.
A The New York Times egy tavalyi projektje, melyet az adatvirtualizációra szakosodott Flowingdata a tavalyi év egyik legjobb adatvizualizációs projektjének választott, annak is szép példája, hogy a megjelenítés közel sem technikai kérdés: legalább akkora szerepe van a sikerben az esztétikának is.
110 év migrációs adatai egy szemléletes grafikonban
A lap három munkatársa, Gregor Aisch, Robert Gebeloff, és Kevin Quealy az IPSUM (Integrated Public Use Microdata Series) által nyilvántartott népszámlálási adatokat és a University of Minnesota Population Center egyéb demográfiai adatait használta fel.
Azt próbálták meg szemléletesen bemutatni egyetlen grafikonon, hogy az egyes szövetségi államokban hogyan változott a lakosság összetétele 1900 és 2012 között. A bontás viszonylag egyszerű volt: helyben születettek és bevándorlók. Az interaktív grafikonokon azonban az is nyomon követhető, hogy a bevándorlók honnan érkeztek (mely másik szövetségi államból, illetve külföldről). A grafikonok egy másik nézete az adott államból történő elvándorlást mutatja, bár azt kevésbé részletes bontásban
A „grafikonok” színes szalagjai roppant szemléletesen mutatják egy adott államból származók arányát, a szalagok egymáshoz viszonyított helyzete pedig azt, hogy melyik csoport nőtt/csökkent a legnagyobb mértékben az előző mért időponthoz képest.
A kaliforniai példa
Kaliforniát azért érdemes kiragadni a sok grafikonból, mert az egyik leggazdagabb és mintegy 36 millió lakosával a legnépesebb állam, amely a technológiai cégek egyik legfőbb központja nemcsak az USA-ban, de az egész világon. Alapítsanak a világ bármely pontján startupot, kilencvenkilenc százalékuk célja valószínűleg az, hogy megvessék a lábukat a Szilícium-völgyben.

De hogy ott sem fenékig tejfel az élet, a NYT grafikonja egyből kimutatja. A lap egy korábbi cikkében egyébként külön is foglalkozott a kaliforniai exodusszal, amit egyelőre az jelez, hogy míg korábban ebben a nyugati parti államban nőtt leggyorsabban a népesség, ez megállni látszik. Az elmúlt három évben mindössze 2,9 százalékkal nőtt a szövetségi állam népessége, ami alig haladta meg az országos átlagot (2,4%), aminek oka a felgyorsult az elvándorlás.
Ugyanakkor a más államokban születettek egyre kisebb arányban települnek ide, és a külföldről érkezők is csak részben tudják ellensúlyozni ezt a tendenciát. Apropó, külföldiek! Van néhány állam, ahol egy európai állam számára felfoghatatlan arányban élnek külföldi bevándorlók. Kalifornia ebben is élen jár: 2012-ben 28 százalék volt az arányuk. De van még néhány állam, ahol szintén meghaladja arányuk a 20 százalékot: Florida (21%), Nevada (21%), New Jersey (23%), New York (24%).
Kaliforniában a 19. század végén már volt a külföldiek bevándorlásában egy felívelés, amit a századforduló után az 1960-as évekig tartó folyamatos csökkenés követett. A grafikonon jól látható, hogy a 70-es évektől ismét dinamikusan nőtt a Kaliforniába települő külföldi származásúak aránya, ami valószínűleg nem függetlenül a csúcstechnológiai ipar fejlődésétől.
Érdekes lenne egy hasonló grafikon Magyarországról is, különösen annak fényében, hogy manapság a politika is egyre gyakrabban veszi elő a témát a Charlie Hebdo ellen merénylet hatásaként.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?