Július végén fogadták el, és ma lépett hatályba a kriptovaluták piacára vonatkozó törvény módosítása, amely megnyitja a magyar piacot a kriptoszolgáltatók előtt. Az indoklás szerint a törvény validálásra vonatkozó eleme versenykorlátozó volt. Ezt igazolja az is, hogy a felmérések szerint jelentősen visszaesett a hazai befektetők érdeklődése a kriptoeszközök iránt.

A szolgáltatók gyorsan reagáltak a mostani változásra. A Lightyear például már mától elérhetővé teszi platformját Magyarországon, amin a világ 12 legkeresettebb kriptovalutájával (pl. bitcoin, ether, solana stb.) lehet kereskedni. Korábban a erre csak közvetett módon, például ténylegesen megvásárolt kriptovalutával fedezett értékpapírokon, ún. ETN-eken (Exchange-Traded Note) keresztül volt lehetőség.

Nem szabályozatlan, de kockázatos

Fontos, hogy az új Parlament nem alakította át gyökeresen a szabályzói keretet, csupán – EU-s nyomásra – módosította a kriptoeszközök piacát szabályozó 2024. évi VII. törvényt, valamint ezzel összefüggésben módosult a Büntető Törvénykönyv és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény is (2021. évi XXXII.).

A módosítás csupán egy lényeges pontján nyúlt bele a szabályozásba: megszüntette a tranzakciókhoz kapcsolódó validálási kötelezettséget, valamint megszüntette az ehhez kapcsolódó büntetőjogi következményeket. Ezzel a Parlament lényegében csak összhangba hozta az EU-s szabályozással a magyar környezetet.

Mint ismeretes, korábban a kriptoeszközhöz kapcsolódó tranzakciókat validáltatni kellett (a validátorok köre, akárcsak a NIS2 esetében, meglehetősen korlátozott volt). A szabályokat megszegő magánszemélyek és szolgáltatók több év börtönt kockáztattak. Mától mindezek a korlátozások hatályukat vesztik, ám a piac szabályozott marad.

A kriptoszolgáltatás ugyanis engedélyhez kötött tevékenység, amit a MiCA (2023/1114/EU rendelet) szabályoz. Ezt a magyar jogrendbe kiegészítették a validálási kötelezettséggel. Magyarországon Nemzeti Bank adja ki az engedélyt, és látja el a piac felügyeletét.

A piacra lépéshez továbbra is kell a MiCA-engedély. A 2023-ban elfogadott direktíva egységesen és határokon átnyúlóan szabályozza a kriptoszolgáltatásokat.

A szabályozás ide vagy oda, a kriptovilág továbbra is jelentős kockázatokat rejt. Fizetőeszközként nem működik. Nem véletlen, hogy az intézményi befektetők óvatosak ezen a téren. Emellett rendre történnek nagy volumenű biztonsági incidensek. Problémát jelent az is, hogy a kriptobányászat nem tartozik a legkörnyezetkímélőbb tevékenységek közé.

Azt pedig semmiféle szabályozás nem tudja kezelni, hogy mivel a kriptoeszközök többsége még mindig kis számú szereplő kezében összpontosul, árfolyamuk könnyen manipulálható – pl. a kisbefektetők kárára.