Kiadós botránnyal búcsúzott a múlt hét: több mint 280 ezer domainhez tartozó titkosított adat szivárgott ki a Google Apps hibájából. Az ügy pikantériája – írta a Biztonságportál – hogy az ügyfelek olyan adatai is nyilvánosságra kerültek, amelyek titkos kezelését kifejezetten kérték, sőt még fizettek is ezért. Az már más kérdés, hogy mire használhatók a kiszivárgott adatok.
A Cisco biztonsági kutatóinka tűnt fel először, hogy a látszólag bizalmasan kezelt adatok zömén nincs semmiféle védelem, amit közel egy hónapja jeleztek is a Google-nek. A Google pár nap alatt kiderítette: valóban súlyos gondok vannak az adatkezeléssel, és azt is, hogy a hiba az ő készülékében volt.
"Egy biztonsági kutató a VRP (Vulnerability Rewards Program) programunkon keresztül egy olyan sebezhetőséget jelzett, amely a Google Apps és az eNom integrációját sújtotta. Azonosítottuk a sérülékenység kiváltó okát, majd kijavítottuk a hibát, és értesítettük az érintett ügyfeleinket. Elnézést kérünk az okozott problémákért" – nyilatkozta a Google szóvivője.
A hiba egy interfészben van
A problémát egy a domainregisztrációhoz kötődő – egyébként közel két éve meglévő – szoftver hibája okozta.
A Google Apps felhasználói többféle domainregisztrátornál – például a GoDaddynél vagy az eNom-nál – foglalhatják le a számukra szükséges domaint, bár tavaly a Google is elindította sajét regisztrációs szolgáltatását.
A mostani incidens az eNom-nál regisztrált domaineket sújtotta. Az adatszivárgásra módot adó szoftverhiba ugyanis a Google-nek abban az interfészében volt, amelyen keresztül megvalósult az Apps és az eNom rendszereinek integrációja.
305 ezer domaint regisztráltak a Google Apps-felhazsnálók az eNom-on keresztül, és azok 94 százalékát érintette az incidens. A domain regisztrálásakor az eNom évi 6 dollárért biztosította, hogy az ún. whois – a domain tulajdonosának azonosítására szolgáló – adatokat elrejti a kíváncsiskodók elől az ID Protect szolgáltatással. Ez a domainek regisztrációjakor valóban működött is, ám amikor a Google Apps-ügyfelek megújították a regisztrációt – erre jellemzően évente kerül sor – a védelem egyszerűen lekerült a domainekről.
Onnantól pedig gyakorlatilag bárki letölthette az amúgy védettnek vélt adatokat, sőt azok bármely whois adatbázisba bekerülhettek, és az archiválási megoldások miatt örökre közkincsé váltak.
A hibát felfedező Cisco szerint egyébként az eset kapcsán sok gyanús adatokkal beregisztrált domain került felszínre. Gyakorlatilag egy sor domaint hamis adatokkal regisztráltattak. Ettől persze még a kiszivárgott adatokat vígan lehet használni célzott adathalászatra.
Sok szervezet éppen azért akarta titokban tartani a domainjeihez kapcsolt adatait, hogy megelőzze az ilyen jellegű kockázatokat.
Mennyit érnek a whois adatok?
Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mennyit érnek ezek az adatok. A whois adatok arra szolgálnak, hogy az adott domain tulajdonosa beazonosítható legyen. A technikai adatok mellett lakcímet, telefonszámot, e-mail címet is tartalmaznak – nem csak a tulajdonosét, hanem a technikai kapcsolattartóét is.
Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) néhány éve készíttetett egy felmérést, hogy mire használhatók ezek az adatok. Akkor az derült ki, hogy a domainek valamivel több mint felénél nem lehetett azonosítani a tulajdonost. A másik felénél sem voltak könnyű helyzetben a kutatók, ugyanis nagyon sok esetben a domain tulajdonosa pontatlanul adta meg az adatait, így csak hosszas nyomozással lehetett kideríteni a kilétét.
A pontatlanság és a beazonosíthatatlanság egyrészt rossz hatással van a domain-kereskedelemre, másrészt biztonsági kockázatokat is hordoz – állapította meg az ICANN 2010-es jelentése. A helyzet valószínűleg azóta sem változott lényegesen.
A domainekhez tartozó adatok egyébként alapesetben nyilvánosak. Ha valaki rákeres egy domainra a domain.hu oldalon, láthatja a tulajdonos fontosabb adatait, valamint néhány technikai adatot. Ezzel kapcsolatban még az ezredfordulón az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László kiadott egy állásfoglalást. Az adatvédelmi biztos szerint az adatok nyilvánosságát az internet határok nélküli, nemzetközi volta, valamint a rendkívül nagy mennyiségű domain indokolja. "Az adatok nyilvánosságra hozatalával ugyanis bármilyen probléma (például műszaki jellegű kérdések, nyomozóhatóság eljárása, esetleg személyiségi jogok sérelme) esetén közvetlenül a domain kezelőivel, birtokosaival lehet felvenni a kapcsolatot. Egyéb esetben ez csak közvetítők (külföldi bíróság, rendőrség) segítségével lenne – talán – megoldható. A domain-név regisztrációt kérők a regisztrációval elfogadják a már említett szabályzatot, mely tartalmazza, hogy az adatok nyilvánosságra kerülnek" – írta a biztos.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?