A britek újra nekirugaszkodnak, hogy megoldják a folyadékokra 2006 óta érvényben lévő korlátozás okozta problémákat a repülőtereken.

Újabb technológiai eszközzel kísérleteznek a világ egyik legforgalmasabb repülőterén, a londoni Heathrow-n, hogy biztonságosabbá a repülést. Olyan speciális szeknnert tesztelnek – írta a CNN, amely 3D-s képet készít minden csomag belsejéből, így a csomagban lévő minden tárgy, például egy laptop, folyadékok, dezodor stb., sőt a robbanyag is beazonosítható.

Nem ez az első ilyen jellegű kísérlet.

A 100 ml-es korlát

Tizenkét éve terroristák megkísérelték, hogy folyékony formában juttassanak fel transzatlanti járatokra robbanóanyagot. Bár az ellenőrzőponton átjutottak, végül a támadás meghiúsult. Azóta viszont életben van egy olyan szabály, hogy a gépek fedélzetére nem lehet felvinni 100 ml-nél nagyobb mennyiségű folyadékot, sem italokat, sem dezodort, de még kontaktlencse-folyadékot sem. (Persze egyből születtek összeesküvés-elméletek is, miszerint a szabályt igazából a repterek vámszabad területein boltokat üzemeltető, és termékeiket méregdrágán árusító vállalkozások lobbizták ki.)

Ez elég sok kényelmetlenséggel jár az utasoknak – Londonban ráadásul a laptopok felvitelét is tiltják –, ráadásul lassítja a beléptetési folyamatot, mert a kézipoggyászokat is tételesen át kell vizsgálniuk a repülőtér munkatársainak. A brit közlekedési minisztérium, a DfT (Department for Transport ) bejelentette, hogy olyan 3D-s képet készítő röntgenszkennerrel kísérleteznek, amely háromdimenziós képen mutatja meg, hogy mi van a csomagokban. Így az ellenőrzést végző személyzet pontos képet kap a csomagok tartalmáról anélkül, hogy tételesen át kellene vizsgálnia azokat. A DfT állítása szerint a szkenner a robbanóanyagok kimutatására is alkalmas.

A 6-12 hónaposra tervezett teszt párhuzamosan három jelentős nemzetközi forgalmat bonyolító repülőtéren, a Heathrow mellett a New York-i John F. Kennedyn és az amszterdami Schipholon folyik.

A technológiáról, annak fejlesztőjéről nincsenek közelebbi információk. A The Guardian szerint az ellenőrző eszköz nem klasszikus röntgen (érdekes is lenne ha a reptéri ellenőrzést végzőknek naphosszat ólombetétes köpenyekben kellene dolgozniuk), hanem inkább az orvosi CT-k elvén működik.
 

Cipő, törölköző, víz még csak elmegy egymás mellett, de mit keres ott egy ácskalapács? A kép illusztráció a Hethrow csomagellenőrzéséről)


Megjegyzendő, hogy a folyadékellenőrzés problémájának megoldása nem csak az utasok érdeke. Állítólag a a Heathrow-n évente kétezer tonnányi folyadékot koboznak el, aminek a megsemmisítése is elég költséges.

Egy ötlet már volt – nem jött be

A tilalom bevezetése óta EU-s szinten keresnek arra megoldást, hogy fel lehessen oldani a korlátozást. Eredetileg 2013-ig kellett volna megtalálni a megoldást, az EU akkorra irányozta elő a tilalom eltörlését. Ez azonban – részben a britek ellenállásán – elhasalt, ugyanis az EU-n kívüli forgalomban Londonnak kitüntetett szerepe van. A brit légyügyi hatóságoknak és a légi forgalmi szolgáltatók szervezetének egyaránt az volt az álláspontja, hogy bár fontos az utazók kényelme, a légi közlekedés az az iparág, ahol ha a biztonsággal kapcsolatban kérdés van, nincs kérdés: azaz csak akkor oldható fel a folyadéktilalom, ha van megfelelő technológia a folyadék formájában felcsempészhető robbanóanyagok – vagy azok előállítására alkalmas alapanyagok – kiszűrésére. Akkor a tilalom feloldását 2018 januárjára halasztották. Ám a szabály továbbra is érvényes, mivel még mindig hiányzik az a technológia, amely garantálná a veszélyes folyadékok száz százalékos kiszűrését.

Négy éve már lefolytattak egy kísérletet a Heathrow-n, valamint további 64 európai repülőtéren. A brit Cobalt Light Systems nevű startup (azóta már felvásárolta egy biotechnológiai cég) egy olyan lézerszkennerét próbálták ki, amely ígérete szerint akár 3 literes palackok tartalmát is képes lett volna elemezni kinyitás nélkül. A Cobalt elsősorban gyógyszeripari és élelmiszeripari célokra fejlesztette a speciális lézerspektroszkópiai eszközét, hogy meg lehessen állapítani becsomagolt anyagok összetételét. Bár a technológiai ígéretes volt, a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.