A fejlesztő cégek egyre több szolgáltatást zsúfoltak bele a tűzfalaikba, hogy védelmet nyújthassanak a legkülönbözőbb támadások ellen. Kétségtelen, hogy így hathatósan képesek kivenni a részüket a mélységi védelemből.
Az ún. következő generációs vagy NGFW (Next Generation FireWall) tűzfalak első változataiba először a mélyreható csomagvizsgálatot, a DPI-t (Deep Packet Inspection) építették be, sőt egyre nagyobb szerepet kapott a hatékony menedzselhetőség és a magas rendelkezésre állás is. Manapság pedig a fenyegetettségi információk globális szintű megosztása, a valós idejű detektálás, az APT-k (Advanced Persistent Threat) elleni fellépés és a kontrollok végpontokkal történő összehangolása jelenti a fejlesztések fő irányát.
A fejlesztő céget tehát dolgoznak, a szervezetek pedig rengeteget költenek ezekre az egyre többet tudó tűzfalakra. Tehát minden rendben megy az útján.
De jó ez a vállalatoknak?
Csakhogy a McAfee egy érdekes felmérése szerint, melyről a Biztonságportál készített alapos összefoglalót, az NGFW-k több kérdést vetnek föl, mint amennyit megoldanak. Persze erről nem feltétlenül a tűzfalgyártók tehetnek.
A több mint 500 szakember megkérdezésével elvégzett felmérésből ugyanis az rajzolódik ki, hogy a vállalatoknak fontosabb a nagyobb hálózati teljesítmény, áteresztőképesség, mint a biztonság, aminek következtében alapjaiban rombolják le ezt a valóban kritikus fontosságú védelmi vonalat.
A válaszadók 32 százaléka ismerte el, hogy a munkahelyén felügyelt következő generációs tűzfalakon legalább egy fontos védelmi funkciót kikapcsoltak azért, hogy növelhessék a sebességet. A probléma egy másik aspektusát mutatja, hogy a válaszadók10 százaléka nem tudta megmondani, hogy valójában milyen szolgáltatásokat aktiváltak a vállalati IT-infrastruktúrát védő tűzfalakon. Nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben az NGFW védelem közel sem működött optimálisan.
A hálózati teljesítmény növeléséhez a válaszadók szervezeteinél első körben leggyakrabban a behatolásmegelőző összetevőket tiltották le, az NGFW-k mintegy harmadán. Hasonló volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akiknél a spamszűrűt, a VPN-t, a vírusvédelmet és a tartalomszűrő is kikapcsolták. Pedig például a vírusvédelem kiiktatásával például egy igencsak alapvető védelmi szint sérül.
Sebesség vs. biztonság
A McAfee ezt arra vezeti vissza, hogy a rendszerüzemeltetőkön egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabb hálózati erőforrásokat biztosítsanak a szervezeteknek. Ennek valóban egy viszonylag egyszerű – ám kétségtelenül kockázatos módja –, ha kikapcsolnak egy-egy biztonsági technológiát. Ez a felfogás a McAfee brit regionális igazgatója, Ashish Patel szerint igencsak aggasztó.
Védelmi eszközök esetében érdemes ún. stresszteszteket végrehajtani. Egy ilyen tesztből kiderül ugyanis, hogy különböző körülmények között milyen szintű teljesítmény várható el az egyes technológiáktól. A tesztnek ki kell terjedniük a behatolásmegelőzésre, a skálázhatóságra (klaszteralapú működés) és a protokollszintű sebességmérésre is.
Így talán az is tudatosítható a szervezet IT-jával, hogy a védelmi megoldások kikapcsolásával sokkal többet veszíthetnek, mint amit a megnövelt áteresztőképességgel nyerhetnek.
A felmérés egyébként még egy fontos tényezőre felhívja a figyelmet: a tervezésre. Azaz a védelmi eszközök vásárlásakor nem csak az éppen aktuális hálózati teljesítménnyel kell számolni, ahenm például figyelni kell arra is, hogy az alkalmazott eszköz milyen skálázhatóságot biztosít.
A tanulmány egy kattintásnyira letölthető pdf formátumban.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?