Interjút késíztettünk a 25 éves Kürt vezérigazgatójával. A külföldi jelenlét elengedhetetlen, de ott a piac inkább az egyedi termékünkre, mint a szolgáltatásunkra vevő – mondja Kmetty József.

Negyedszázada indult, ma már hungarikumként is jegyzik a Kürt Zrt-t, amely újabban saját startupjainak az útját egyengeti. A cég életének eddigi történéseiről és a jövőről is kérdeztük Kmetty Józsefet, aki még egyetemistaként kezdte a Kürtben a karrierjét. A cég vezérigazgatója egyébként az egyetlen, aki "külsősként" tulajdonrészt is kapott a mindmáig családi tulajdonban lévő cégben. Kmetty Józseffel a Kürt 25. születésnapja alkalmából beszélgettünk.

Bitport: A ma oly divatos kifejezéssel élve klasszikus startupként indult a Kürt, volt egy jó ötlet, fejlesztés, amire akár a külföld is vevő lehetett, de ténylegesen mi motiválta a cég megszületését?

Kmetty József: A nyolcvanas évek végén, amikor már magáncéget is létre lehetett hozni, az úgynevezett COCOM (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls) szabályok még éltek, és erőteljesen tiltották a fejlett nyugati technológia bejutását a keleti piacokra. Nyugaton a legtöbb számítógépes alkatrészt, ha elromlott kidobták, nálunk inkább megjavították. Ezzel a profillal, vagyis a mágneslemezek és a winchesterek javításával indult a Kürt karrierje. A javításra a cégalapító Kürti testvérek dolgoztak ki egy speciális technológiát.

Ennek a technológiának alapjait rajtuk kívül a Magyar Optikai Művek (MOM) és a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) rakta le. Hogy miért? Akkoriban, és ezt kevesen tudják, Magyarországon is volt winchesterfejlesztés, az akkori fejlesztők kapacitásban 10 megabájtig, vagyis nem túl messzire jutottak, de mégiscsak megtanulták a szakmát. Ennek a MOM-nál fejlesztőmérnökként annak idején én is a részese lehettem. A KFKI csinálta a mechanikát, a MOM pedig az elektronikát. Ők adták az alap magját annak a szakértői csapatnak, akik aztán elkezdtek a Kürtben dolgozni. Én eleinte másodállásban dolgoztam nálunk.

A nagyjából 5-7 fővel indult a cég, amelynél időszaktól és feladattól függően akár 130-an is vagyunk rendes evolúciót járt végig. Kezdtük a winchesterjavítással, aztán rájöttünk, hogy az adattárolón lévő adatok még fontosabbak. Tehát onnantól már úgy javítottunk, hogy az adatok megmaradjanak rajta.

Bitport: Hosszú-hosszú évekig a nagy adatmentőként ismerték a Kürtöt, aztán egyszer csak megjelent a portfólióban az IT-biztonság. Ennek az ötlete úgy tudom az Ön nevéhez fűződik, mi adta az alapját?

K. J.: Jó néhány éves adatmentési ténykedés után rájöttünk arra, hogy ha tudjuk, hogyan lehet helyreállítani, visszanyerni az adatot, akkor azt is meg tudjuk mondani, mit kell tenni azért, hogy azok eleve ne is kerüljenek olyan helyzetbe, hogy elvesszenek. Innen indult az információbiztonság, de mi nem azzal akartunk foglalkozni, hogy milyen eszközök kellenek hozzá, hanem ennek inkább a rendszerszemléleti részével.

Ez a mai napig jellemző a cégre, mi igazából biztonságos rendszert tervezni és kialakítani szeretünk jobban. Mi nem egy szállító márkájához kötődünk, hanem ha megismerünk egy rendszert, meg tudjuk mondani, mit kell vele tenni ahhoz, hogy az tényleg biztonságos legyen.

Bitport: Még az adatmentési üzletágra is szűk volt a magyar piac, külföldön kellett terjeszkedni. Milyen tapasztalatokat lehetett a terjeszkedésből leszűrni, és ennek alapján mit kell a jövőben másképp csinálni?

K. J.: Ezen a téren is igyekeztünk úttörők lenni, mindig új irányba elmozdulni, amely a megszokottól nyilván eltérő kockázatot jelent. A Kürt lényege, hogy mi sosem az olcsóságban igyekeztünk versenyezni, sem itthon, sem külföldön. Olyan területekre szerettünk menni, ahol előttünk még nem nagyon járt senki. Ennek viszont jóval nagyobb volt a kockázata, igaz a hozama is,
mint a szabvány megoldásoknak. Így átéltünk sikereket-bukásokat egyaránt.

Mivel nem volt tapasztalatunk, "izomból" kezdtük el csinálni, először az önálló külföldi érdekeltségekkel próbálkoztunk. Létrehoztunk leányvállalatot Németországban, majd Ausztriában. Ezekhez helyi vezetőket kerestünk, ami több szempontból is jobb ötletnek tűnt, mintha a saját szakembereinket állítottuk volna ezek élére. Egyrészt utóbbiakra itthon volt szükség, másrészt fontosnak tartottuk a helyi kapcsolatok, a helyi piac ismeretét.

Rájöttünk azonban, hogy ez nekünk túl drága megoldás, a helyi vezetők négyszer-ötször többe kerültek, mint az itthoniak. Ráadásul mi úgy akartunk a kinti vezetőktől minél jobb eredményeket, hogy közben maximális önállóságot adtunk nekik. Ők viszont elvárták az irányítást és a rendszeres beszámoltatást.

Bitport: Az osztrák fiókiroda megszűnt, a német a mai napig működik. Min múlik egy fiókiroda sorsa, az emberen, a piacon vagy más tényezőn?

K. J.: Leginkább a helyi vezetőn múlik. Hozzáteszem, az osztrák kísérlet sem volt sikertelen, csak időközben arra is rájöttünk, hogy Bécs túl közel van Magyarországhoz ahhoz, hogy érdemes legyen egy önálló irodát fenntartani. Amikor létrehoztuk ezeket a leánycégeket, még nem tartoztunk a schengeni övezetbe, voltak határok, vámkezelés...

Ma már egyébként a németországi cégnél is csak ügyfélszolgálat működik, az adatmentési technológia teljes egészében Magyarországon érhető el. A határok nélküli EU-ban a szállítás rövid idő alatt megoldható. A németországi érdekeltség fenntartása ugyanakkor a mai napig megéri, mivel az ottani adatmentési bevétel jóval meghaladja a magyarországit.

Bitport: Tettek később kitérőket egzotikusabb tájakra is, az arab világba és Vietnamba is. Ezeken a piacokon most hogy állnak?

K. J.: Ez is az evolúció része. Miután rájöttünk, hogy teljesen saját erőből nem kifizetődő külföldi leánycéget létesíteni, sokkal jobb ötletnek tűnt, hogy keressünk az adott helyszínen magunknak pénzügyi forrással is rendelkező helyi partnert. Tegyük hozzá ez még a 2008-as válság előtt volt, amikor az láttuk, hogy a világban van pénz, nálunk meg van hozzá szaktudás és ötlet. A cégen belül voltak motivált embereink, akik elindultak partnereket keresni a különböző kiállításokon. Találtunk is ilyeneket az USA-ban, Vietnámban és Dubaiban is.

Kmetty József: "a startupperek manapság biciklivel járnak, mi meg éppen
kiköltöztünk Budapestről Budaörsre..." (A Kürt budaörsi székháza)

Voltak ugyanakkor ezeknek a kalandoknak megszívlelendő tapasztalatai is. Az egzotikus földrajzi környezet általában egzotikus kultúrával is párosul, aminek nem mindig sikerül megfelelni. Dubaiban például beütött az ingatlanpiaci válság, ami alapjaiban rengette meg az ottani gazdaságot. Ennek hatására nekünk is egyre gyarapodtak az ottani kintlévőségeink, amiket magyarként szinte lehetetlen behajtani, még a peres úton sem. Ezért a legegyszerűbbnek azt tűnt, hogy átadjuk a céget egy dubainak, aki helyiként jóval könnyebben kezeli ezeket a problémákat.

Bitport: Amerikában még jó referenciája is volt a Kürtnek. Sokan tudják, hogy a cég amerikai meghívásra részt vehetett a 2001. szeptember 11-i támadás utáni informatikai kármentésben. Ott mi történt?

K. J.: Az Egyesült Államokban sokáig jól működött a dolog, de sajnos a nagy távolság apránként megöli a szolgáltatás típusú üzleteket. Végül úgy döntöttünk, lezárjuk az ottani ügyeket. Azóta csak projektalapon vagyunk jelen az amerikai piacon.

A vietnami vállalkozásunk pedig attól működik a mai napig is, hogy ahhoz az országhoz képest méret-kompatibilisek vagyunk. Ellentétben például Kínával, ahol szintén megnéztük a lehetőségeket, de fel kellett mérnünk, hogy az ottani méretekhez mi túl picik vagyunk.

Vietnam ráadásul kicsit másként működik. Ott az adatmentés technológiáját sikerült értékesítenünk, ami nem meglepő, hiszen ott a mai napig csak termékben gondolkodnak. A szellemi munkát magától értetődőnek veszik, és jóval kevesebbre értékelik.

Bitport: A Kürt végig organikus módon fejlődött, a székházépítést kivéve mindig csak saját forrásaira támaszkodott. Soha nem vetődött fel, hogy a klasszikus startupokhoz hasonlóan külső tőkét is bevonjanak?

K. J.: Ebben is bátran mertünk kísérletezni, nagyjából tíz éve került szóba először a tőkebevonás, sőt a tőzsdére menetel is. Akkoriban azonban a cég valós tőkeértéke még nem volt elég nagy ahhoz, hogy ez utóbbit érdemes legyen megtenni. Csináltattunk egy felmérést, ami azt mutatta, hogy a társaság vélt tőkeértéke 4-5-szöröse a valósnak.

Felmerült az is, hogy egy már a tőzsdén lévő és a profilunkba vágó céggel részvénycserés tranzakcióval egyesülünk, de végül az az üzlet sem jött létre.

A tőkebevonás egyébként azóta is folyamatosan napirenden van, időről-időre szakértőkkel átvilágíttatjuk a céget, hogy tisztábban lássuk, az elmúlt évek merre vitték a céget, mennyit ér a piacon.

Bitport: És mi van a másik oldal kínálta lehetőséggel, a cégfelvásárlásokkal? A startup-boom nem ösztönzi a Kürtöt arra, hogy a profilba vágó ígéretes vállalkozást megvegyen? A székház is eredetileg azért épült ilyen nagyra, hogy abba inkubációs céllal bevonhatóak legyenek a kisebb vállalkozások.

K. J.: Az ötlet jó volt, de a startupperek manapság biciklivel járnak, mi meg éppen kiköltöztünk Budapestről Budaörsre...

Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy magunknak csinálunk startupokat. Időközben ugyanis éppen a külföldi bővülés kapcsán jöttünk rá, hogy a nemzetközi terjeszkedés egyik nagy akadálya, hogy erősen szolgáltatásfókuszúak vagyunk, és nem nagyon van könnyen terjeszthető termékünk. A szolgáltatáshoz itthon és külföldön is mindig a legjobb szakemberek kellenek. Azokból pedig egy adott témához nálunk is csak egy van, attól számít éppen a legjobbnak. Szolgáltatást külföldre vinni csak a környező országokba szabad, amelyek itthonról is menedzselhetők. Távolabbi országokban eszközt, terméket kell árulnunk.

Ezeknek a termékeknek a fejlesztésére hoztunk létre startupokat, és saját, részben pedig pályázati forrásokból vágtunk bele a fejlesztésbe. Az első fecske a Log-Drill Kft., amely olyan big-data eszközt fejleszt, amire várhatóan igen nagy lesz a kereslet. Ennek keressük most a helyét a nemzetközi piacon. Befektetőt és projektet egyaránt keresünk rá.

Bitport: A Kürt portfolióban ma már egy oktatóbázis is található, a Kürt Akadémia. Miért fontos ez Önöknek, és üzletileg mennyire éri meg fenntartani?

K. J.: Már a székház építésénél gondoltunk rá. Hiszünk ugyanis abban, hogy ha valaki eljut valamilyen szintre abban, amit csinál akkor azt előbb-utóbb oktatnia is érdemes. Ezért hoztunk létre oktatótermeket is.

Perzse az élet átírta ezt a forgatókönyvet is. Egyszerű biztonsági oktatás helyett a marketing csapatunk kezdeményezésére jött létre önálló cégként az Akadémia. Nagyon lelkesek voltak, és ma már elmondhatjuk, komoly értéket állítottak elő. Egyébként az akadémia is ünnepel, az idén lett ötéves, és a hazai, igencsak nehéz oktatási piacon kifejezetten tisztességes profitot termel.

Bitport: Milyen képzéseik vannak, és aki végez, hogyan tudja kamatoztatni az ott szerzett tudást?

K. J.: Az Akadémián akkreditált képzések zajlanak, melyek közül az egyik legfontosabb az etikus hacker képzés. Az Európai Unión belül jelenleg ez a legteljesebb, legelfogadottabb hackerképzés. Ezt annyira komolyan veszik itthon, hogy ugyanúgy, ahogy a fegyverek gyári számot kapnak, a nálunk végzett hallgatók nemzetbiztonsági átvilágításon esnek át, hogy rögzítve legyen, ők rendelkeznek ezzel a fajta tudással. Akik ezt a képzést elvégzik, pillanatok alatt találnak maguknak állást.

"Többször belevágtunk a termékfejlesztésbe, mire rájöttünk, hogy szolgáltatói aggyal ezt
nem lehet jól végigcsinálni." (fotó: Cserkuti György)

Van egy másik kurrens témánk is. Hogyan lehet biztonságos mobil programozást csinálni? De nem csak informatikai és biztonsági témákkal foglalkozunk Az agilis vezető című képzésünkön – erre egyébként én is járok – az ország legjobb vállalatvezetői tartanak előadásokat. Sőt a Networks képzésünk keretében az online marketing elemeinek profi használatára is felkészítjük a hallgatókat.

Bitport: Ami az üzleti eredményességet illeti, az utóbbi néhány évben a cég leragadt az 1,3-1,5 milliárdos árbevételnél. Mi ennek az oka? Egyáltalán, hogyan lehet ismét növekedési pályára állítani a vállalatot?

K. J.: Az egy helyben topogás ma már nem a válsággal magyarázható, hanem azzal, amit már említettem, hogy a cég fő profilja a szolgáltatás. Ennek ugyanis vannak időbeni és a jelenlegi létszámhoz kapcsolható korlátai is. A naptári napok számát nem tudjuk növelni, a létszámot talán bővíthetnénk, de akkor a tömegpiac felé kellene közelítenünk, amit azonban nem akarunk. Ígéretesebb stratégiának tűnik, ha a profilt bővítjük eladható termékekkel. Ez lesz a fő irány a jövőben.

Bitport: A tavalyi 1,5 milliárd forintos árbevétel hány százalékát adta a hazai piac, és hány százalékát az export?

K. J.: A bevételünk 15 százaléka származott adatmentésből, a többit az IT-biztonság hozta. Bevételeink mintegy 25 százaléka származott exportból, de mivel projektcég vagyunk, ez az arány nagyon változó. Volt olyan évünk, amikor egy dubai projekt adta a cég éves bevételének a 40 százalékát.

Bitport: Beszéljünk kicsit a jövőről is. Hány évre előre szokás tervezni a Kürtnél?

K. J.: Mindig van egy víziónk, ami öt évre szól. Régen ezeket terveknek hívtuk, de mostanában, amikor ilyen gyorsan változik a világ, azt gondolom, a tervek megölik az embert. Tehát mi inkább hároméves tervvel és ötéves vízióval működünk. Természetesen az operatív tervet évről-évre nagyon precízen igyekszünk összeállítani, amit aztán negyedévente felülvizsgálunk.

A víziónk most a termékekről, a tervek pedig egyelőre arról szólnak, hogy a következő néhány évben még a maihoz hasonlóan fogunk működni, de azt szeretnénk, ha az arányok megváltoznának, és a fókusz egyre jobban átterelődne a termékekre és a külpiacokra.

Bitport: Az ötéves vízióban milyen szerepet kap a slágertémává fejlődő Internet of Things, vagyis az, hogy a következő években egyre több eszköz kapcsolódik közvetlenül az internetre? Ezeknél legalább olyan fontos a biztonság, mint a számítógépeknél.

K. J.: Nagyon érdekes a felvetés, különösen ami a biztonságot illeti. Ez a téma mindig sokkal népszerűbb, amikor beszélünk róla, mint amikor fizetnünk kellene érte. Máshonnan hozva a példát, ma az látszik, ha van valakinek egy autója, de a fenntartására kevés a pénze, akkor inkább a tankolásra költ, mint Casco biztosításra. Úgy látom, legfeljebb a szabályzók kényszeríthetik ki, hogy változzon a vállalatok hozzáállása a biztonsági kérdésekhez.

Bitport: Ez azt jelenti, hogy a Kürt már nem lát üzletet az IT-biztonságban?

K. J.: Nem, ez abszolút nem azt jelenti. Szerintünk nagyon nagy a jövője, de sokkal bizonytalanabb ez a piac, mint azt nagyon sokan gondolnák. A biztonság egyelőre nem kényszerítő elem.

Bitport: Visszatekintve az első 25 évre mit tart a Kürt legnagyobb sikerének, és mi az, ami a legtöbb tanulságot adta?

K. J.: Számomra a legizgalmasabb, hogy mind a mai napig nem veszett ki belőlünk az, hogy mindig valami újat keressünk. Az újat keresés olyan nekünk, mint a cápának a mozgás: ha megáll, elpusztul. Ha nem ezt az utat követjük, valószínűleg már csődbe mentünk volna. Öröm az is, hogy a csapat nem nagyon változott az elmúlt negyedszázad alatt, jó úgy dolgozni, hogy az ember bárkinek hátat mer fordítani.

És hogy mi volt a legtanulságosabb, ami velünk történt? Többször belevágtunk a termékfejlesztésbe, mire rájöttünk, hogy szolgáltatói aggyal ezt nem lehet jól végigcsinálni. Mi jogosan beszélünk erről, hiszen megpróbáltuk itthon és külföldön is. De most már itt a saját fejlesztő cégünk, aminek a vezetője önálló döntési jogkörrel rendelkezik. Ha ezt előbb felismerjük, már jóval előrébb tartanánk.

Bitport: Annak idején nehezen szánta rá magát a cégvezetés átvételére, akkoriban még jobban érdekelték a konkrét mérnöki, fejlesztői feladatok. Nem bánta meg a váltást?

K. J.: Nem bántam meg. Az élet időnként válaszút elé állítja az embert, és többnyire maga dönthet, hogy merre tovább. Én így döntöttem, és most már örülök, hogy a cég irányításának is részese lehetek.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.