Ajánlónkat kezdjük a jövővel, ami már itt is van! Újabb lépést tettek a kvantumszámítógép építésének lehetősége felé a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói, adta hírül a BBC. Az egyébként a Science-ben publikált eredmények szerint a kutatóknak minden eddiginél tovább, 39 percig sikerült szobahőmérsékleten (20 Celsius-fokon) megtartani egy kvantummemória állapotát, azaz ennyi ideig tudtak benne információt tárolni. Bár a 39 perc sem tűnhet hosszú időnek, de eddig még az 1 perces sem sikerült elérni ilyen körülmények között. A cikkben a kutatócsoport vezetője, Mike Thewalt is mesél a kísérletről. Az eredményt nagy előrelépésként értékelte a kvantumeszközök építéséhez a téma neves kutatója, David Awschalom, aki a Chicagói Egyetem professzora is.
A BBC cikke csak röviden foglalkozik a témával, akit mélyebben is foglalkoztat a kvantumszámítógép problémaköre, olvassa el a csoport által publikált tanulmányt a Science-ben.
Az informatika, a műtrágyázás és a világ megmentése
Bill Gatesről manapság főleg a jótékonykodása, azaz a 2000-ben létrehozott Bill & Melinda Gates Foundation kapcsán lehet sokat hallani. Ha valaki kíváncsi, miről és hogyan gondolkodik ma a Microsoft egykori fő tervezője, olvassa el saját kezűleg alkotott cikkét a Wired online oldalán, amelyben ismerteti tervét a világ megjavítására, illetve elmondja, hogyan segíthetünk a terv megvalósításában. Az írásból még az is kiderül, hogyan függ össze a világ legégetőbb problémáinak megoldása és a big data. Egy filantróp informatikus mindig érdekes jelenség, főleg ha egyben az Egyesült Államok leggazdagabb és a világ második leggazdagabb (persze csak a Forbes szerint, mert a Bloomberg tavasszal publikált listáján az első volt) embere. Gates cikke a Wired online oldalán olvasható. Már csak az a kérdés, mi lesz a Microsofttal, amelynek Gates ezt az óriási vagyont köszönheti. A cikk amúgy komoly vitát váltott ki a Hacker Newson, a hozzászólásokat egy kattintásnyira lehet olvasni.
A Google, az Android a nyílt forráskód és a telefongyártók
Részletes elemzést közöl az ArsTechnica a Google Androiddal kapcsolatos terveiről, megpróbálja összerakni valamiféle egységbe a platformmal kapcsolatos lépéseit. Magyar változatban is olvasható egy némileg hasonló írás a HWSW oldalán. A kérdés már csak azért is nagyon izgalmas, mert a legutóbbi felmérések szerint a Google mobil operációs rendszere gyakorlatilag letarolta a piacot, részesedése meghaladja a 80 százalékot. És most nem az a kérdés, hogy a Google-t tekinthetjük-e az új Microsoftnak. Sokkal inkább az, hogy egy eredetileg nyílt forráskódú platformot hogyan próbál szigorúbban ellenőrzése alá vonni a fejlesztő, és milyen lépések mutatna afelé, hogy be kívánja zárni a platformot – természetesen jól felfogott üzleti érdekéből. Az ArsTechnika terjedelmes írását egy kattintásnyira olvashatják.
The Real Privacy Problem
Akármelyik trendjét nézzünk is a globális infokommunikációs iparágnak, egyre élesebben vetődik fel a magánélet védelmének kérdése. A MIT Technology Review oldalán terjedelmes írás jelent meg The Real Privacy Problem címmel. A szerző, a fehérorosz Jevgenyij Morozov, aki elsősorban az információtechnológia társadalmi hatását kutatja, ebben az írásában is kedvenc témáját boncolgatja. A kérdést azonban nem csak a „a lehallgatni másokat csúnya dolog” szintjén elemzi, hanem történeti összefüggésbe is helyezi a problémakört. A cikkből (ami inkább tanulmány) kiderül: a probléma egyáltalán nem új. A szerző a csomagkapcsolt hálózatok atyjának, a két éve, 84 éves korában elhunyt Paul Barannak egy 1967-ben megjelent esszéje alapján gondolja végig azt, hogy az információtechnológia hogyan alakítja át a gazdaságot, a politikát – és persze a magánéletet. A terjedelmes tanulmányt itt találja, MIT Technology Review oldalán.
És ha már mindent elolvastunk...
A német Computerwoche soha nem látott szakmai magasságokba tört, amikor arról kérdezte az informatikai vezetőket, hogy melyik város tartják alkalmasnak arra, hogy tökéletesen kikapcsolódjanak a heti robot után. Közel harmincan CIO-t kérdeztek meg. Egyelőre nem tervezünk hasonló felmérést. Ha valakit érdekel, hogy a német főinformatikusok melyik várost preferálják egy hétvégi kiruccanásra, kattintson!
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?