Online lapszemlénkben most is szóba kerül a Bitcoin. De van mellette BlackBerry, iOS, Google és más is... Javaslataink a múlt hétről

Nem csillapodnak a kedélyek, hullámzik a Bitcoin árfolyama – a régi vidámparki hullámvasút sem különbül. A rejtélyes fizetőeszköz kockázataikra is felhívja a figyelmet a Bank of America, pontosabban leánya, a Merrill Lynch három devizapiaci elemzője: David Woo, Ian Gordon és Vadim Iaralov alapos elemzésnek vetette alá a Bitcoint.

Megállapításaik mindenképpen figyelemre méltóak, még ha nyilván ők sem tévedhetetlenek. Megpróbálják meghatározni a Bitcoint, a körülötte kialakult hisztériát, a volatilitás okát, majd egy alapos költség-haszon elemzést is végeznek. Összességében úgy vélik, jelentős szereplőjévé válhat az elektronikus kereskedelmi piacnak. Szerintük egyértelműen van potenciál a Bitcoinban. Bár sokan vélik úgy, hogy ez az elektronikus pénz a feketegazdaságban szerzett vagyonok tárhelye lehet, az elemzők szerint egyes tulajdonságai miatt erre csak korlátozottan alkalmas. Az emiatt is kialakult spekulativ tevékenység miatt volatilis a Bitcoin, ami viszont akadályozza általános elfogadását fizetőeszközként.

A teljes elemzést le is lehet tölteni pdf formátumban: innen.

A bukás: BlackBerry oral history

Két hónapig dolgozott azon az anyagon a BusinessWeek három munkatársa, amelyben a BlackBerry egykori és mostani alkalmazottait és üzleti partnereit kérdezte a cég bukásénak okait vizsgálva. Egy igazi oral history anyag kerekedett az anyaggyűjtésből. A cég történetét meghatárózó két ember, az alapító Mike Lazaridis és a csapathoz 1992-ben csatlakozó Jim Balsillie nem nyilatkozott ugyan, de így sok érdekes és tanulságos részlet derül a cégről. Patrick Spence, aki a cég alelnöke a globális értékesítésért és marketingért felelős ügyvezető igazgatója volt 1998. és 2012. között, elmeséli, hogy Michael Dell is az első BlackBerry-vásárlók között volt.

A kulcsfigura nem nyilatkozott: Mike Lazaridis

A teljes cikket egy kattintásnyira találják.

Akit érdekelnek a régi történetek, belepörgethetnek a The Verge cikkébe is. Bár a Hogyan vesztett el a BlackBery CEO-ja egy birodalmat beszédes című cikk közel két éve írodott, az olvasó ma is izgalmas részleteket kap a RIM történetéből. Az a cikk is mindössze egy kattintásnyira van.

Instant emlékek egy iPhone-app segítségével

Amióta az instant kávét képesek voltak kitalálni, voltaképpen bármilyen elvetemültségre képesek az emberek. A MIT Technology Review egy ingyenes iPhone-alkalmazás kapcsán érintőlegesen ugyan, de a mobilhoz kötött életünk kilátásait, valamint a mobilok szerepének változásait is elemzi. A kiszemelt alkalmazás emlékeket gyűjt nekünk, és a megfelelő helyen és időben felidézi azokat. A Memoir összegyűjti a közösségi oldalakról is ezeket az emlékképeket, és egy helyen, felhőben tárolja (maga a tárolás is ingyenes). Az emlékek kell időben és helyen nekünk támadnak, és mi is megtámadhatjuk az adott helyen és időben velünk lévő embereket, hogy emlékezzenek ők is.

Szóval olyan ez, mint a napló – csak azzal ellentétben szinte semmiféle erőfeszítést sem igényel, legfőképpen nem kényszeríti az emlékezőt az emlékek rendszerezésére. Érdekes távlatok nyílnak itt, Érdemes kattintani.

Hivatalosan is elindult és egyből olcsóbb lett a Google Compute Engine

Eléggé el nem ítélhető módon lemaradtunk arrol a fontos hírről, amit például az amerikai Computerworld is közölt némileg kontextusba helyezve: átlagosan 10 százalékkal csökkentette a Google felhős infrasturktúra-szolgáltatása (Infrastructure as a Service – IaaS), a Compute Engine árait a tervezetthez képest. De nem csak az árak csökkentek: a szolgáltatások is bővültek. Az új SLA (Service Level Agreement) már 99,95 százalékos rendelkezésre állást biztosít.

A szolgáltatás most már szinte minden Linux-disztribúciót támogat. Rugalmasabbá váltak az erőforrás-felhasználás feltétele is. Aki hozzánk hasonlóan későn ébredt, látogasson el a Google oldalára, inne egy kattintásnyira, és ha már ott van, azon is elmélázhat, hogy vajon az európai felhasználók miért vannak ismét hátrányos helyzetben? Miért kell többet fizetniük ugyanazért a szolgáltatásért, mint az amerikaiaknak?

A szolgáltatásról magyarul például itt olvashatnak.

Az amerikai diákoknak is meg kellene szeretniük a természettudományokat

Ismerős? Nincs utánpótlása a műszaki értelmiségnek. Csökken a középfokú természettudományos oktatás színvonala, egyre kevesebben választják a mérnöki pályát, miközben... Igen, miközben gyakorlatilag nincs olyan gazdasági terület, ahol ne lenne szükség ezekre az ismeretekre. Az ezzel foglalkozó cikk azonban nem magyar lapban jelent meg, és Laufer Tamás IVSZ-enök sem szólalt meg benne.

A New York Times a lap szerkesztősége által jegyzett – és egy lírai videóval is illusztrált – cikket szentelt az amerikai természettudományos és matematikai képzésnek. A cikk egy szövetségi felmérés eredményei alapján megoldási javaslatokat is megfogalmaz. Rugalmasabb tanterv, a korai ismeretség a számfogalommal, a jobb tanárképzés és a valós világ megtapasztalásának bevonása az oktatásba – a lap szerint ez a négy tényező a legfontosabb, amivel hozzá lehetne járulni a természettudományos képzés javításához. A cikk nyitója egy hangulatos videó, ami egy brooklyni iskola, a Pathways in Technology Early College High School, azaz P-Tech kísérelteiről számol be. A 2011-ben megnyitott állami iskola egyik fő szponzora az IBM, az elsődleges cél pedig az információtechnológia oktatása. A filmet már csak a nagyon rock 'n' rollos igazgató, Rashid Ferrod Davis miatt is, aki Bobby McFerrint idéző hangszínével, megnyerő fellépésével, arany színű nyakkendőjével és hatalmas rasztás hajkoronájával még két Semjén Zsolttal bevédett Hoffmann Rózsát is rastafari hitre térítene.

A természettudományos ismereteket igénylő munkahelyek
és a teljes munkaerő-piac bővülése 2018-ig

(Forrás: New York Times)

A cikk egyébként nem csak elméleti fejtegetés. Két érdekes grafikont is közöl a természettudományos ismeretek és a jövedelmi lehetőségek összefüggéseiről. A cikket egy kattintásnyira, egészen pontosan itt találják.

Maradjanak velünk ezen a héten is!

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.