Ugyan a lakosságnál jóval nagyobb arányban használják a hazai cégek a világhálót, az EU-rangsor tekintetében mégis utóbbiak állnak a sereghajtók között.

A KSH nemrégiben közzétett statisztikái szerint mind a lakosság, mind a vállalati oldal szempontjából több területen is előrelépés történt az elmúlt években az informatikai eszközök és az internet használatában. A statisztikai hivatal által készített tanulmányban [PDF] azonban felfedezhető néhány negatív trend is.

(A kép nagyítható)


10-ből 7 ■ A lakosság IT-érettségével foglalkozó rész megállapítja, hogy

2012-ben a háztartások közel 60 százaléka rendelkezett asztali számítógéppel, míg harmaduk hordozható számítógépet is birtokolt. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya közel 70 százalékos, ami az EU-átlag alsó középmezőnyébe helyezi hazánkat. A használt internetkapcsolatok fajtáit vizsgálva viszont az uniós átlaghoz képest jóval fejlettebb eloszlást találunk.

A kapcsolatok harmada xDSL, 64 százaléka pedig más szélessávú technológia volt - a betárcsázós net a maga 1 százalékos jelenlétével gyakorlatilag kihaltnak tekinthető. Egy idei első negyedéves nemzetközi felmérés szerint a hazai kapcsolatok átlagosan 6,384 Mbps sebességgel működtek. A szélessávú (4 Mbps-nél gyorsabb) internet penetrációját 72,3 százalékra tették, szemben a 46 százalékos világátlaggal.

A 2010-es állapotokhoz képest a hordozható számítógépek esetében 9,, az internet-hozzáférés tekintetében 8 százalékkal mutatnak jobb eredményeket a tavalyi számok, míg a szélessávúinternet-hozzáférés közel 16 százalékponttal tudott javulni a magyar lakosság körében.


(A kép nagyítható)

Beszállni az internetbe... ■ A hazai vállalkozások internethasználati aránya ugyan immár eléri a 89 százalékot, ám ez is csak hátulról a harmadik helyre elég az EU-listán. Az uniós átlagtól ennek ellenére nem sokkal, mindössze 6 százalékkal vagyunk lemaradva, amit a penetráció szintje miatt valószínűleg csak nagyon sokára van esélyünk behozni. Számítógéphet a magyarországi cégek 92 százaléka használ az üzleti tevékenységével kapcsolatban. Ebből a szempontból a leggyengébb arányt a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektor tudja felmutatni, ahol csak 83 százalékos volt a használat aránya.



 

Tízből négy
cégnél tavaly már használtak mobil szélessávú kapcsolatot.

Mobil szélessávú internetet a vállalkozások közel 40 százaléka vett igénybe. A vállalkozások 93 százaléka a világhálón szabadon elérhető információ megszerzésére használta a mobilinternetet, majdnem ugyanilyen arányban pedig a vállalkozás e-mail rendszeréhez való hozzáférést is megemlítették a használati célok között. A vizsgált vállalkozások több mint fele a vállalkozás dokumentumait is el tudta érni mobilinterneten keresztül és közel 40 százalékuk alkalmazott ilyen módon üzleti szoftvereket. A mobilinternet-használatot korlátozó tényezők közül a magyarországi vállalkozások legnagyobb mértékben azt jelölték meg, hogy nincs szükségük mobilinternetre, de jelentős volt a csatlakozási problémák illetve a magas ár említése is.

 

Szaporodó honlapok ■ Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal rendelkező vállalkozások aránya. Ebből a szempontból jelentősnek mondható az a 3 százalékos növekedés, amit egyetlen év alatt sikerült kimutatni. Tavaly az internetet használó cégek 70 százalékának volt saját weboldala.

A honlapon igénybe vehető szolgáltatások első helyén a termék- és szolgáltatásinformációk megszerzésének lehetősége állt, amit a vállalati oldalak 86 százaléka nyújtott. Online megrendelésre a vállalkozások több mint negyede adott lehetőséget. Érdekes, hogy ezekben a mutatókban pont a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozó, internetre előfizető vállalkozások állnak a legjobb helyen.

Mobilról jön minden ötödik oldalletöltés
A leggyorsabb netet Hongkongban érdemes keresni
Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.