Növelje internetkapcsolatának sebességét 4-ről 8 Mbpsre, és máris 120 dollárral több lesz a konyhapénz! Az elv állítólag mind a OECD, mind pedig a BIK országokra érvényes, de a jövedelem emelkedésének mértéke azért függ az egyes országok GDP-jétől is – teszi hozzá az Ericsson legfrissebb kutatásáról kiadott közlemény.
Újabb globális felmérés a szélessávról
Az Ericsson a az Arthur D. Little tanácsadó-céggel és a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetemmel közös kutatása forintosította, hogy mekkora jövedelememelkedésre számíthat egy háztartás, ha növeli az internetelérés sávszélességét. Az eredmények végül bekerültek Broadband Commission (http://www.broadbandcommission.org ) szeptemberben kiadott, The State of Broadband 2013 című terjedelmes összefoglalójába is (a teljes anyag pdf-ben letölthető a Broadband Commission oldaláról) jelent meg.
A háztartások bevételeinek alakulása a szélessáv sebességének függvényében

(Forrás: Ericsson)
Az OECD és a BIK (Brazília, India, Kína) országokban háztartási szinten végzett felmérés alapján a kutatók bizonyítottnak látták azt, hogy az otthoni szélessávú sebesség hatással van a háztatások jövedelmeire. Sőt ennál is bátrabban fogalmaztak: meghatározták azokat a minimális sebességi küszöbértékek, amelyeket biztosítani kell, hogy statisztikailag szignifikáns hatást lehessen elérni a jövedelmekre. A trend általános, de a küszöbértékek országonként eltérhetnek. A kutatás az OECD és a BIK-országokban (Brazília, India, Kína) vizsgálta meg e számokat.
A jövedelem abszolút értékben mért szintje, magasabb az OECD-országokban, ami a kutatók szerint alátámasztja azt az elméletet, hogy a szélessávú technológiából fakadó nyereség növekszik, ha az adott országban több, fejlettebb szolgáltatás érhető el szélessávú hozzáférésen keresztül.
Mennyit ér 1 Mbps plusz?
Az OECD országokban többet ér 1 Mbps-nyi növekedés, mint a BIK országokban – persze a kiinduló állapot is más. A kutatók szerint ha a fejlett országokban a háztartások 4-ról 8 Mbps-re emelik a szélesáv sebességét, az havi szinten átlagosan 120 dollár jövedelemtöbbletet eredményezhet. A tendenciát a BIK országokban is kimutatták: ott 0,5-ről 4 Mbps-re történő emelése hoz havi 46 dollár pluszt a családi kasszába.
A háztartások bevételeinek becsült különbsége a szélessáv
sebbességének növelése függvényében

(Forrás: Ericsson)
Az eredmények valóban újdonságnak tekinthetők annyiban, hogy megerősítik több szakmai szervezet alapérvét a szélessáv penetrációjának növeléséhez. Karin Ahl, az FTTH Council Europe igazgatótanácsának elnöke, lapunkban közölt véleménycikkében fogalmazta meg a szélessáv terjedése és a gazdaság növekedése közötti összefüggést. Ő amúgy az Ericsson kutatásban szintén részt vevő Arthur D. Little tanácsadó cég adataira hivatkozott, mely szerint a szélessávú internet penetrációjának 10 százalékkal történő növelése 1 szálakkal növeli a GDP-t, és minden 1000 új szélessáv-használó 80 új munkahely megteremtését is magával hozza.
Hol van Magyarország?
A Broadband Commission tanulmánya részletes adatokat közöl többek között a vezetékes és a mobil széllesáv penetrációjáról. A vezetékes esetében Magyarország a 2012-es adatok szerint a 34. helyen van a 100 főre eső 22,9 hozzáférésével. A listát egyébként Svájc vezeti, ahol 41,9 hozzáférés esik minden 100 lakosra. Érdekesség, hogy 37,6 hozzáféréssel az 5. helyet elcsípő Dél-Korea kivételével az első tízbe csak európai ország került, sorrendben Hollandia, Dánia, Franciaország, majd a 6. helyen Norvégia, Izland, Belgium, Németország és az Egyesül Királyság. A régióból csak Szlovénia és Ausztria áll jobban nálunk e téren.
Mobil szélessáv szempontjából viszont már nem ilyen jó a helyzet. Ebben egyébként az európai államok általában nem szerepelnek olyan jól. Ott az első tízben mindössze négy európai állam van. A listát Szingapúr vezeti, ahol 100 főre 123,3 hozzáférés jut. Aztán sorrendben Japán, Finnország, Dél-Korea, Svédország, Ausztrália, Dánia, Norvégia, USA, végül a tízes listát Hongkong zárja, ahol 73,5 hozzáférés jut 100 lakosra. Magyarország ezen a listán csupán a 64., nálunk átlagban 100 lakosonként 23,1 mobil szélessávú hozzáférés van. A régióból a horvátok a 26-odikak (52,3 hozzáfér), a lengyelek a 33. helyre futottak be (49,3), csehek pedig a 36. helyre (44,0). Megelőz bennünket például Mongólia és Zimbabwe is.
Ha tehát igaz a svéd kutatók állítása, illetve az Arthur D. Little becslése a szélessáv és az új munkahelyek közti összefüggésre, óriási fejlődési lehetőségek állnak a magyar gazdaság előtt.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?