Egyszerűsített közbeszerzés, a közműszektor visszaállamosítása, kormányzati felhő, központosuló kormányzati működés, ezek az állami piacban rejlő növekedési lehetőségek az SAP számára, de a cég építhet az üzleti szektorra is. Mindenesetre a következőkben évi 30 százalékos új szoftver árbevétel növekedést tervez magyarországi szinten az SAP. Ablonczy Balázst, az SAP Hzngary Kft. ügyvezető igazgatóját a részletekről kérdeztük.
Bitport: Kezdjük a legaktuálisabbal: néhány hete az SAP megoldásai is felkerültek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) közbeszerzési listájára, 13,5 milliárd forint keretösszeggel. Miért jó ez az államnak, és miért az SAP-nak?
Ablonczy Balázs: A listára kerülést az indokolta, hogy a közigazgatásban jelentős mértékűre nőtt az SAP megoldások elterjedtsége, és várhatóan a jövőben is nagy igény lesz rájuk. A megállapodás azt eredményezi, hogy a közbeszerzésre kötelezett, és az ide önként csatlakozó állami intézményeknél akár negyedére is csökkenhet az SAP termékek, szolgáltatások beszerzésére fordított idő, és azok ára is alacsonyabb lehet.
Elkerülhető lesz például az a nyílt közbeszerzési eljárásokban tapasztalható jelenség, hogy az eljárási procedúra időigényessége miatt már szolgáltattunk ugyan, de még nem volt az adott időszakra érvényes szerződésünk. A keretszerződéssel csökken a bürokrácia, a korábbi, gyakran több mint 90 napos beszerzési ciklus pedig 30-40 naposra rövidülhet.
Bitport: Bevételnövekedést is remélnek a keretszerződéstől?
A. B.: Noha az SAP mindig is stratégiai kérdésnek tartotta a központi közigazgatásban való jelenlétet, eddig ott az üzleti szféráénál kevesebb eredményt tudtunk elérni. Ez a régió más országaiban és globálisan is másképp van, pedig évek óta számos, kimondottan a közigazgatásnak szóló megoldásunk van. Ilyen az illetményszámfejtés, a kincstármenedzsment megoldás, az adózási rendszer menedzsment, az önkormányzati rendszerek, az államháztartási törvényt változásait kezelni tudó költségvetés-menedzsment megoldás vagy a pályázatmenedzsment megoldások.
A kormány informatikai stratégiájában központi helyet foglal el a kormányzati felhő létrehozatala, felhős szolgáltatások nyújtása. A feladat felelőse is megvan a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. személyében, amely a megfelelő infrastruktúra kiépítésért is felel. Úgy tudom, még keresik a megfelelő és értéket adó szolgáltatási elemeket, amiket majd az intézményeknek, állami vállalatoknak nyújtanak. Ha ezek hiányoznak, a beruházás nem termel értéket. Úgy vélem, most jön el az SAP típusú cégek ideje, amelyeknek a teljes termékportfóliója erre van felépítve.
A kormányzati felhő gondolatát egyébként jónak tartom. A kérdés inkább az lehet, hogy maguk az intézmények mennyire lesznek hajlandóak egységesen elfogadni a felhőt, vagy inkább maradnak "a mindenki másképp csinálja" szemléletnél.
Bitport: Mennyiben kell új szemléletet követnie az SAP-nak Magyarországon amiatt, hogy egyebek mellett jelentős közszolgáltatók kerültek/kerülnek állami kézbe?
A. B.: Szigorúan informatikai szakmai szempontok alapján egyértelműen látszik, hogy ennek a folyamatnak van egy valószínűleg nem tervezett pozitív eredménye. A magyar informatikai piac ennek révén visszakap egy rég elvesztett szegmenst, amivel a mérete a következő pár évben egészen biztosan növekedni fog. Ezek a nagyvállalatok ugyanis jellemzően anyavállalati döntéshozatallal, anyacéges szerződéseken keresztül gyakran nem is Magyarországon szerezték be a szükséges IT infrastruktúrát, az alkalmazáskörnyezetet vagy a szolgáltatásokat. Ez mindenképpen változik, hiszen a magyar kézbe kerülő nagyvállalatok Magyarországon hozzák meg a jövőben az ilyen típusú döntéseiket.
Bitport: Mekkora piacot jelentenek a közműszolgáltatók a szoftvercégeknek?
A. B.: Nálunk 2013-ban az új licenceladások pár százaléka kapcsolódott a közműszektorhoz. Ha folytatódik a "honosítási" tendencia, ez a mutató akár négyszeresére is fel tud menni, ráadásul úgy, hogy közben amúgy is növekszünk. Így a teljes 600 milliárd forint összértékű magyar piac a következő években az egyébként remélt 3-5 százalék helyett akár 5-8 százalékkal is nőhet.
Bitport: Milyen kilátásai vannak az SAP-nak a közép-kelet-európai régióban és azon belül Magyarországon rövid-, illetve középtávon?
A. B.: Nincs értelme különválasztani az időtávokat, hiszen a térségre erőteljes növekedési tervet fogadtunk el rövid- és középtávon egyaránt. Ez a számok nyelvére fordítva és Magyarországra vonatkoztatva azt jelenti, hogy idéntől legalább 30 százalékos növekedést tervezünk az új licencek értékesítésében.
A stratégia és a termékportfóliónk megfelelő alapot ad a folyamatos növekedésre. Amikor ezt állítjuk, nem arra gondolunk, hogy azoknak az ügyfeleknek, amelyek eddig SAP vállalatirányítási megoldást használtak, majd eladunk 10 százalékkal több felhasználói licencet. Új termékeket, szolgáltatásokat kínálunk az addigi licencek mellé. Az SAP egyértelműen a felhőbe mozdulást tűzte ki stratégiai célként: legyen minden elérhető a felhőből. És persze ezen a területen újabb és újabb akvizíciókkal, innovációval új megoldásokat hozunk a piacra. A felhős megoldások egyébként már ma is jelentős részt képviselnek az új értékesítésekben.
Bitport: A magyarországi vállalkozások mennyire vevők a felhős megoldásokra?
A. B.: A nyilvános felhőn keresztül nyújtott szoftvermegoldásokra a nagyvállalatok körében még nem olyan nagy a kereslet. Nem így a középvállalatoknál, ahol nagyobb nyitottságot tapasztalunk erre. Ugyanakkor bízunk abban, hogy a folyamat előbb-utóbb a nagyoknál is beindul. Az SAP saját adatközpontokat épít, amiket a saját technológiai platform megoldásaira alapoz, és ezen keresztül nyújtja a szolgáltatásait.
Bitport: Ön mekkora piaci potenciált lát a hazai kis- és középvállalati, illetve a nagyvállalati szegmensben?
A. B.: A kisvállalati piacon bízom abban, hogy évente legalább 70-100 új ügyfelet tudunk szerezni. Ezek jellemzően vagy egy korábbi maguk által fejlesztett megoldást vagy táblázatkezelő "rendszert" váltanak ki az integrált Business One-nal. A tényleges új ügyfélszám az utóbbi években inkább közelített a 100 felé, így már ezernél több kisvállalati ügyfelünk van. Ezek jellemzően 2-5 milliárd forint közötti árbevételű cégek, melyek 2-10 felhasználóra vásárolnak licencet. A kisvállalati szektor viszont még nem képvisel nagy tételt a 17,5 milliárd forintos éves bevételünkben, mivel ezek többnyire az alacsony költségvetésből megvalósuló implementációk, és a bevezetések is száz százalékban partnereken keresztül valósulnak meg. Ennek ellenére az új licencek eladásában, a szegmens növekedési lehetőségei miatt, számunkra stratégiailag fontosak.

Ablonczy Balázs ügyvezető igazgató, SAP Hungary: idéntől legalább 30 százalékos növekedést tervezünk
az új licencek értékesítésében...
Ami a nagyvállalatokat illeti, úgy érzékelem, nagy a beruházási kedv. Náluk eddig a konszolidáció és a hatékonyságnövelés volt a fókuszban, amit kezd felváltani a növekedési tervek támogatása. Mindkettőben jelentős potenciált látok. Úgy vélem, ebből a trendből piaci részarányunk alapján tudunk részesedni, és nem szabad elfelejteni, hogy az üzleti alkalmazások szegmensében piacvezetők vagyunk.
Bitport: Visszatérve a kkv-kra, milyen megoldásokat preferálnak a régióban, illetve Magyarországon? Követik a nemzetközi trendeket?
A. B.: A magyar kkv-k jelentős része Magyarországon működő nagyvállalatok beszállítója, így egyre fontosabb lesz, hogy átlátható, megbízható rendszerrel dolgozzanak. Aki kisvállalatként befektet egy jó vállalatirányítási rendszerbe, az azt a képet nyújtja magáról, hogy komolyan veszi az üzletet, nem akar holnap továbbállni. Szerencsére egyre több ilyen cég van. Jó lenne, ha ennek a szemléletnek a terjedését a kormány is serkentené, és a mostani uniós gazdaságélénkítő programban lennének dedikált források erre. Mindenki jól járna, hiszen nőne a cégek versenyképessége, és akár globális beszállítóvá is nőhetnek.
Vannak olyan kkv-k, amelyek egyelőre ugyan csak Magyarországon szolgáltatást nyújtanak, de ki akarnak lépni a nemzetközi piacra. Az ilyen cégeknél a tulajdonosi körnek gyakran van olyan igénye, hogy a sokszor szétszórtan, egy-két fős irodákkal, partnercéggel franchise szerződésben működő vállalkozást megfelelően tudja kontrollálni. Ne kelljen országonként megtalálni a "megbízható embert", aki helyben minden titkok tudója, hanem át lehessen látni a dolgot egy informatikai rendszeren keresztül.
Bitport: Nagyvállalati körben mennyire van igény a HANA-megoldásra Magyarországon? Van-e a nagy tömegű adatok kezelésére szolgáló technológiának létjogosultsága a hazai vállalatméretek mellett?
A. B.: A HANA egy teljesen új, piacteremtő technológia. Csak 2011 közepén kezdődött a forgalmazása, de globális szinten már több mint egymilliárd euró új bevételt generál az anyacégnek. Nagyobb rá a kereslet rá, mint volt a vállalatirányítási megoldásokra 30-40 éve, amikor azok piacra kerültek. És ez igaz Magyarországra is. Még ha nem is ugyanazzal a sebességgel haladunk, mint a nagy piacok, már közelítjük a húszas installációs számot.
Bitport: Az SAP az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a mobil megoldásaira. Mennyire bizonyult fogadóképesnek a magyar piac?
A. B.: Ez összetettebb dolog annál, hogy csak egyszerűen mobil eszközökről beszélhessünk. Jó pár mobilitással kapcsolatos megoldandó feladat lehet egy vállalatnál. Az egyik legegyszerűbb, amikor a felső vezetőben van igény arra, hogy a vállalati információkat saját eszközén szeretné nyomon követni: pénzügyi, HR, ügyfélszolgálati, CRM riportokat akar nézni, esetleg jóváhagyásokat, engedélyeket akar a mobil eszközéről indítani. Mivel a mobileszközt a cégek saját maguk szerzik be, ezek kis költségű projektek, kevés felhasználóval, alacsony licencelés mellett működő megoldások.
Olyan azonban még nem működik Magyarországon, amikor egy átfogó szakmai terület feladatait kell mobilra vinni. Bízom benne azonban, hogy hamarosan erre is lesz példa. Jó terep lehet az egészségügy, az oktatás vagy a kutatás, azok a területek, ahol az információk sok adatbázisban vannak jelen, de egyidejűleg szeretnének mély elemzéseket végezni a közös halmazokon. Itt az alapadatokat egy valós idejű adatbázis technológiával lehet összehozni, az elemzéseket, utasításokat pedig mobil eszközről lehet vezérelni.
Bitport: Hol tartunk a mobil üzleti alkalmazásokban?
A. B.: Nagyon sok jó magyar fejlesztés van, sok üzleti folyamatot vittek már ki a vállalatok mobil eszközökre, főleg az utóbbi két évben. Ezeknek a száma a következő években folyamatosan és dinamikusan növekszik, vetekszik a tabletek növekedési ütemével, vagyis simán beszélhetünk duplázódásról.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?