Nyilván eddig sem kapával és kaszával dolgozott az Egyesült Államok hadserege, de egy most meghirdetett fejlesztési program keretében még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni az új technológiák kiaknázására. Igyekeznek szorosabbra fűzni a szállakat például az egyetemi kutatóközpontokkal.
Fogy az előny
2011-ben az USA katonai kiadásai (720 milliárd dollár) meghaladták a világranglistán sorban utána következő 19 másik ország összesített költségvetését (718 milliárd). A világgazdasági válság és a rendkívül magas amerikai adósságállomány azonban gyorsan rontja az arányokat. Az idei 581 milliárd már "csak" a következő 8 ország együttes költését haladja meg. Ráadásul az IHS elemzése szerint 2020-ra mindössze 4 országnyira szűkűl ez az előny.
A Szovejtunió összeomlása óta, azaz több mint két évtizede tartó amerikai dominancia megőrzésére tesznek kísérletet a most bejelentett Defence Innovation Initiative elnevezésű tervvel. A Chuck Hagel védelmi miniszter által meghirdetett program az olyan technológiai innovációk szélesebb bevonásával akarja fenntartani a meglévő előnyt, mint például a robotika, az önműködő rendszerek, a miniatürizáció, a big data és a 3D-s nyomtatás.
Alkatrész a harctérről
Természetesen ezekre már régebb óta folynak bevezetési kísérletek. Elég csak a három dimenziós nyomtatást említeni. Afganisztánban már tavaly elkezdték használni a helyben használható printereket, hogy kisebb alkatrészeket tudjanak gyártani - elkerülve ezzel a várakozást a hátországból szállított utánpótlásra. A jövőben azonban nem csak markolatot, de akár teljes repülőket is készíthetnek a harctér közvetlen közelében. A költségcsökkentés egyik módja lehet a jelenleg nagyon drága pilóta nélküli repülő eszközök kiváltása olcsóbb, de hasonló képességekkel rendelkező helyben nyomtatott változattal.
A hadsereg és a technológia egy másik, szintén már régebb óta működő kapcsolódási pontja a virtuálisvalóság-programok. Ezekkel a harctéren tapasztalható stresszhelyzetekre készítik fel a katonákat, illetve a traumát szenvedő veteránokat igyekeznek utólag gyógyítani. De említhető a katonák külső fémvázzal történő felerősítése is (képünkön), amellyel kapcsolatban ugyan már a 60-as évektől folynak kísérletek, de csak mostanra ért oda a fejlődés, hogy komolyan vehető lehetőségként tekintsünk rá.
Egyetemi segítség
A védelmi miniszter arra nem tért ki, hogy konkrétan milyen forrásból kívánják finanszírozni a technológiai élénkítő programot. Az amúgy erős fogyókúrán tartott katonai költségvetésből ezt igen nehéz lesz kigazdálkodni. Talán ezért is említett Hagel, hogy a kezdeményezés keretében erősen támaszkodni kívánnak az egyetemi kutatóközpontok, sőt a civil céges fejlesztésekben rejlő potenciálra.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?