A kínaiak szerint alkotmányellenes a Huaweit az állami beszerzésekből kizáró törvény, de a szakértők szerint a kereset nem igazán állhat majd meg a bíróságon.

A Huawei ma hajnalban jelentette be, hogy egy texasi bíróságon megtámadja azt a tavaly augusztusban életbe lépett törvényt, amely az amerikai szövetségi ügynökségek és azok partnerei számára megtiltotta a kínai gyártók, így a Huawei és a ZTE termékeinek vagy szolgáltatásainak használatát az informatikai és távközlési rendszerek meghatározó és lényeges komponenseit illetően. A kereset szerint a hivatkozott nemzetbiztonsági kockázatokra a mai napig nem került napvilágra semmilyen bizonyíték, ennek hiányában pedig az alkotmánnyal sem összeegyeztethető az egyes cégek üzleti tevékenységének név szerinti korlátozása.

A Reuters beszámolója alapján a kereset megállapítja, hogy a Huawei eszközei és szolgáltatásai fejlett biztonsági eljárásokon mennek keresztül, nincsenek bennük hátsó kapuk, eltitkolt beépített elemek és más, szándékosanan előidézett sérülékenységek – ilyesmit hivatalosan sehol sem találtak abban a 170 orzágban, ahol jelenleg a kínai szállító termékeit használják világszerte. A Huawei szerint az amerikai kormányzat félrevezeti a közvéleményt, amikor arra a 2017-es kínai szabályozási változtatásra hivatkozik, amely az ottani szervezeteket együttműködésre kötelezi a kínai hírszerzéssel.

Az amerikai-kínai gazdasági iszapbírkózásról már nálunk is kötetekre való anyag gyűlt össze. Legutóbb éppen arról írtunk, hogy az Egyesült Államok a németeket is felszólította a Huawei elleni fellépésre, de a hivatalos berlini álláspont szerint nem megfelelő eszköz egy-egy szállító önkényes kizárása a közcélú hálózati infrastruktúra fejlesztéséből – annak ellenére, hogy az ottani piaci szereplők egy része éppen ezért lobbizik a német kormánynál. A nagy szolgáltatók, élen a Deutsche Telekommal, egyébként a Huawei jelentős ügyfeleinek számítanak; ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az 5G fejlesztések kapcsán globális piacvezetői szerepre törő Huawei a mostani beadványban nagyon szerény képet fest magáról, sőt kifejti, hogy csak kisebb részben származnak közvetlenül tőle azok az eszközök, amelyeken ott díszeleg a logója.

Nem jósolnak nekik nagy jövőt a bíróságon sem

Az amerikai törvényhozásban egyébként február elején jelent meg egy republikánus és demokrata szenátorok által közösen jegyzett törvényjavaslat is, amely kilátásba helyezi a ZTE ellen korábban hozott szankciók megújítását a Trump-adminisztrációval kötött korábbi megállapodások be nem tartására hivatkozva. A vállalat által képviselt konkrét fenyegetésekre itt sem mutattak be bizonyítékokat, az amerikai tisztviselők a kínai szabályozásra hivatkoznak, illetve arra, hogy a kínai vállalatoknak nincsenek megfelelő eszközeik arra, hogy ellenálljanak a pekingi politikai döntéseknek.

A hírügynökség a Huawei mostani keresetével kapcsolatban olyan jogi szakértőket idéz, akik szerint a vállalatnak nem lesz rá sok esélye, hogy sikerre vigye az ügyet a bíróságon. Ez egyrészt a kongresszus jogosítványiból következik, ahol a kínai szállítók kizárásával kapcsolatban meglehetős egyetértés tapasztalható, másrészt az ügyet a Kaspersky Lab tavaly év végi ítéletéhez hasonlítják, amely – bár a texasi bíróságot ebben a tekintetben nem köti az előző döntés – egy nagyon hasonló esetben elmeszelte az oroszok panaszát az állami megrendelésekből való kizárás ellen.

A dolgot még tovább bonyolítja, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium január végén két különböző ügyben is vádemelést javasolt a Huawei Technologies, annak egyes leányvállalatai, illetve a Huawei pénzügyi vezetője ellen. Meng Van-csout, aki mellesleg a cég alapítójának lánya, decemberben tartóztatták le Kanadában az amerikai hatóságok kérésére, amit pedig nem csak heves kínai tiltakozás, de válaszlépések is követtek. Ezek közül a legutóbbi két kanadai állampolgár letartóztatása volt, akiket a héten kínai államtitkok lopásával vádoltak meg.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.