A cseheknél a legjobb Kelet-Közép-európában a telefon- és internetellátottság. Magyarország még éppen felfér a régiós dobogóra. A hazai háztartások világhálós hozzáférése viszont tavaly átlagon felüli mértékben csökkent.

Közép-Kelet-Európa mintagyereke Csehország, ahol az uniós átlaggal megegyező az internetpenetráció, de a szélessávú hozzáférésben is ők a régia legjobbjai. Telefonellátottsága pedig már szinte csak a mobil technológiára épül – egyebek mellett ezek szűrhetők le abból a legfrissebb elemzésből, amit a TNS készített az Európai Unió megbízásából a 28 tagország telefon- és internetellátottságáról.

Telefon nélkül már nehéz boldogulni

Az idei év első negyedévére vonatkozó felmérés szerint Európában még a hangkommunikációs technológiák integrációja a meghatározó: a háztartások 61 százalékában a mobiltelefon mellett még mindig ott van a vezetékes készülék is. Mindössze a családok 2 százalékára jellemző, hogy egyáltalán nincs telefonjuk.

A mobil részaránya egyébként látványosan növekszik, uniós átlagban egy év alatt 14 százalékpontot javult ez a mutató. A trend főként a régiós tagországokra jellemző, amelyek a klasszikus vezetékes korszakot még a hiánygazdaság koraként élték meg, mert jellemzően alacsony volt a háztartások telefonellátottsága. Számukra megváltásként érkezett a mobil, ami az utóbbi  technológia magas részarányát eredményezte. Csehországban például a háztartások több mint a négyötöde már csak mobilt használ. Magyarországon megosztottabb a piac, a vezetékes telefon részesedése még mindig közel 40 százalék.

Egyre többen használnak mobil szélessávot

Az uniós háztartások közel kétharmadában van jelenleg valamilyen internetkapcsolat. Ez a mutató valamivel alacsonyabb, mint a számítógép-penetráció. Utóbbi eszköz az európai háztartások közel háromnegyedében található már meg. A felmérés érdekessége, hogy az internetpenetrációban uniós szinten egy év alatt 3 százalékpontos csökkenést mért. A visszaesésben szerepe lehet Lengyelországnak és Magyarországnak is. A régión belül éves összevetésben ugyanis ebben a két országban esett vissza legnagyobb mértékben, 6-6 százalékponttal a háztartások internethozzáférése.


Ami a szélessávú technológiákat illeti, itt is elég nagyok az eltérések az egyes tagországok között. Az EU-ban a vezetékes szélessáv részesedése 29,4 százalék, ami az uniós háztartások 76 százalékában van jelen. A régión belül e tekintetben a legjobban ellátott Csehország (26,1 százalék) és Magyarország (23,5 százalék), míg a leginkább elmaradott Románia (18,9 százalék) és Bulgária (19,2 százalék). Nem sokkal jobb a helyzet Szlovákiában és Lengyelországban sem, ahol a népesség 20,1, illetve 20,8 százaléka rendelkezik gyors vezetékes internettel.

Pozitív fejlemény, hogy egy év alatt 42 százalékkal nőtt az újgenerációs vezetékes hálózatok előfizetőinek a száma, többek között éppen Romániában és Bulgáriában. Egyre többen használnak mobil szélessávot, részarányuk egy év alatt közel 21 százalékot javult, a mobil szélessáv penetrációja uniós szinten eléri az 58 százalékot. Észak-Európában használják a legtöbben a mobilinternetet, ott a technológia elterjedtsége már meghaladja a 100 százalékot.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.