A hollandiai Ocean Cleanup pontos számításokat tett közzé arról, hogy mennyibe kerülne, mire lenne hozzá szükség, és mennyi ideig tartana a hatalmas szemétfolt felszámolása.

Az Ocean Cleanup nevű nonprofit környezetvédelmi szervezet 2013 óta dolgozik a tengeri szemétszigetek felszámolására szolgáló technológiáján, amelyet nem meglepő módon egy vízen úszó, több száz kilométeres, automatikusan működő rendszerként képzeltek el. Legutóbb két évvel ezelőtt számoltunk be mi is a vállalkozás System 002 nevű platformjának eredményeiről, ami 2021 augusztusi telepítésétől kezdve kevesebb mint egy év alatt gyűjtött össze több mint 100 tonna műanyagot egy 3 ezer négyzetkilométeres csendes-óceáni területről.

A nagy csendes-óceáni szemétszigetet (Great Pacific Garbage Patch) alkotó műanyag mennyisége azonban minimum az ezerszerese annak, amennyit egy év alatt begyűjtöttek, így ezzel a tempóval akkor is az örökkévalóságig tartana volna felszámolni a kontinens méretű szemétfoltot, ha közben több hulladék nem is jutna az óceánba. A megoldást akkor a munkába állított rendszerek számának növelésében és továbbfejlesztésében látták, bár a szervezet elképzeléseit számos kritika érte a felszínén élő organizmusok megtizedelésétől a takarítás során kibocsátott szennyezésen át az óceánok mélyén található, ennél is vagy harmincszor több hulladék érintetlenül hagyásáig.

A nagy terv azonban a jelek szerint így is kezd formát ölteni: az Ocean Cleanup nemrég bejelentette, hogy jó úton halad a nagy csendes-óceáni szemétszigetet 2034-ig történő felszámolása felé. Legalábbis akkor, ha ehhez biztosítani tudja a szükséges forrásokat: a vonatkozó sajtóközlemény alapján a teljes művelet (értve ez alatt a szemétfolt egyszeri eltávolítását) nem kevesebb mint 7,5 milliárd dollárba kerülne.

Mihez képest sok?

Ez nyilvánvalóan rengeteg pénz, különösen úgy, hogy a szennyezés folyamatosan növekszik, és emiatt sokkal nehezebb kezelni. Ugyanakkor ez volt az első alkalom, hogy pontos költséget és ütemtervet határoztak meg Texas állam területénél is kétszer nagyobb hulladéksziget felszámolására. A szervezet alapító vezérigazgatója szerint mindenesetre tény, hogy az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően az emberiség már rendelkezik az óceán megtisztításához szükséges eszközökkel. Ezek között nem csak az úszó platformok legújabb iterációjára (System 03) kell gondolni, hanem annak a "hotspot" térképnek a fejlesztésére is, ami követi az intenzív műanyag-felhalmozódások alakulását.

A beszámolók egyébként kiemelik, hogy a 7,5 milliárd dollárakármilyen soknak is hangzik, valójában kevesebb, mint az Apple egyhavi nyeresége, vagy a Tesla részvényesei által Elon Musk vezérigazgatónak odaítélt bónusz hatodrésze. Más szóval nem az a kérdés, hogy jelentős összegről van-e szó, hanem az, hogy ennél sokkal több megy el sokkal véleményesebb dolgokra. Az Ocean Cleanup például felidézi, hogy csak az Egyesült Államokban évente több mint 10 milliárd dollárt költenek az emberek Halloween-díszekre, egy sokkal konkrétabb összehasonlításból pedig kiderül, hogy a szervezet által becsült költségek a műanyaggyártók éves nettó nyereségének 1 százalékát tennék ki világszerte.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.