Magyarország az első között kapcsolódhatott be a Cisco Systems 1997-ben elindított nemzetközi oktatási programjába, a Cisco Hálózati Akadémiába – mondta el tegnapi tájékoztatóján Dalos Ottó, a Cisco Magyarország megbízott ügyvezető igazgatója. A közlemúltban felmérték, hogy a program milyen eredményességgel működött eddig. Ennek során vizsgálták például a program elvégzésével szerezhető minősítések piaci értékét, valamint hogy a képesítések milyen mértékben járulnak hozzá a karriercélok eléréséhez. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az akadémia hallgatói között létrejött kapcsolati háló mennyiben segíti az elhelyezkedést és a folyamatos szakmai fejlődést.
Piacosítható tudás
A hallgatók és az oktatók egyaránt dicsérték a programot. A hallgatók szerint fontos, hogy a képzés magas színvonalú és főként a gyakorlati tudásra koncentrál, valamint hogy a tananyag könnyen elsajátítható. Az ott megszerzett szaktudás azonnal „piacosítható”, sőt a többség úgy gondolja, hogy a későbbiekben akár sikeres üzletemberré is válhat általa.

Cisco labor az Óbudai Egyetemen
Az akadémia oktatói is kiemelték a gyakorlatorientáltságot, és a piaci hasznosíthatóságot. Ők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy szükség van az állami támogatásokra is, hogy a képzés minél szélesebb körhöz juthasson el, segítve az infokom szektorban tapasztalható szakemberhiány felszámolását.
Jobb pozíciók az álláskeresésben
A Cisco Hálózati Akadémián végzett hallgatók több mint fele előzetes elvárásainak megfelelően nagyvállalatoknál kapott állást, többségük az informatikai vagy távközlési szektorban tudott elhelyezkedni. Az akadémiai programokra jelentkezők körében kis mértékben emelkedett a nők aránya, a régebben végzetteknél az arányuk még nem érte el a 8 százalékot, jelenlegi a hallgatók 11 százaléka nő.
A kutatás rámutatott a kapcsolati háló fontosságára is. A régebbi hallgatók közel 40 százaléka tartja legalább 1-2 hallgatótársával a kapcsolatot, közel 30 százalékuk viszont 3-5 volt társával,12 százalékuk pedig 6-10 fővel maradt kapcsolatban a képzés befejezését követően is. Körükben a legelterjedtebb kapcsolattartási a forma a közösségi oldalak használata, ezt szorosan követi a személyes találkozás, de jelentős az e-mailes és a telefonos kommunikáció is.
A közösségek tagjai jellemzően szakmai programokra, bemutatókra járnak hallgatótársaikkal együtt, de a céglátogatások és a közösségépítő programok is népszerűek.
Szakmai háttér
Az intelligens hálózatok egyre nagyobb mértékben határozzák meg a mindennapjainkat, működtetésükhöz egyre több szakemberre van szükség – ezzel indokolta 16 éve oktatási programjának létjogosultságát a Cisco. A program, melyre nálunk másfél évtized alatt 2,7 milliárd forintot fordítottak, időközben a legelterjedtebb vállalati indíttatású informatikai képzéssé nőtte ki magát a világon. Évente több mint 1 millió tanuló vesz részt a programban a világ 10 ezer akadémiáján.
A Hálózati Akadémia önkéntes alapon szerveződő közösség. Tagjai oktatási intézmények és non-profit szervezetek, amelyek arra vállalkoznak, hogy a Cisco által kifejlesztett elektronikus tananyagokat egységes e-Learning környezetben, saját oktatási rendszerükbe integrálva oktatják, az iparágban használt legmodernebb hálózati eszközök felhasználásával. Jelenleg a hazai képzési helyek 70 százaléka szakközépiskolákban működik, 30 százalék pedig felsőoktatási és más oktatási intézményekben. A hallgatók hozzávetőlegesen 60 százaléka középiskolás, 40 százaléka pedig felsőoktatási intézmény hallgatója.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?