Egy sor új, drónok behozatalára vonatkozó vámteher bevezetését jelentette be tegnap az amerikai kormányzat. A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Donald Trump elnök azért írta alá a rendeletet, mert a repülő szerkezetek és alkatrészeiknek importja nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. A tarifák kivetése pedig a remények szerint nemcsak a külföldi (jellemzően kínai) termékek beáramlását fékezi meg, de lehetőséget is teremt a hazai piac megerősítésére.

Ami a számokat illeti, a legsúlyosabb, 100 százalékos terhet a "méretük vagy bizonyos képességeik miatt nemzetbiztonsági szempontból különösen érzékeny" termékekre és egyes kritikus alkatrészekre vetik ki. Ide tartozik például minden 25 kilogrammot meghaladó maximális felszállási tömegű drón, valamint a hőkamerával rendelkező modellek.

Minden egyéb drón esetében alapból 25 százaléknyi extra teherrel kell számolni majd az amerikai forgalmazóknak és vásárlóknak. Ennél csak néhány baráti(bb) régió és ország esetében lesz enyhébb a tarifa. Az Európai Unióból érkező termékeknél például 15 százalék, míg az Egyesült Királyságban gyártott drónoknál 10 százalék lesz a plusz tétel.

A nagy amerikai vámfal

Az intézkedéscsomag természetesen leginkább Pekinget érinti kellemetlenül, mivel a végfelhasználóknak szánt és üzleti célú drónok piacán nagy dominanciát értek el a kínai vállalatok. Utóbbiak közül is kiemelkedik a DJI, amely becslések szerint egyedül birtokolja a globális torta nagyjából 70-80 százalékát.

Miközben Washington jó pár éve próbálja elzárni a nála (és szövetségeseinél) meglévő fejlett technológiai know-how-t és megoldásokat távol-keleti riválisától, párhuzamosan zajlik a nemzetbiztonsági kockázatnak minősített technológiai cégek, termékek és alkalmazások kiseprűzése.

Ebbe a folyamatba illeszkednek a drónokra kivetett új importterhek, amelyek a Trump-adminisztráció reményei szerint egyben lehetőséget teremtenek a hazai gyártás felfuttatására. Ennek érdekében egyébként további állami programokat indítanak be, amivel az amerikai vállalatok beruházásait igyekeznek megtámogatni.

Ahogy azonban épp a Tump nevével brandelt, "igazi amerikai okostelefon" esetében nyilvánvalóvá vált, a legfejlettebb számítástechnikai berendezések gyártása kapcsán pusztán az akarat és az esetlegesen meglévő tőke sem garancia a sikerre. A különleges technológia beüzemelése, a folyamatos működést biztosító ellátási lánc megszervezése távolról sem triviális és gyors feladat, ráadásul a gyártási műveleteket elvégezni képes szakembergárda sem áll tömegesen bevetésre készen bármelyik amerikai államban.

(Fotó: DJI)