
A mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztéséről szóló megállapodást kötött hat kiemelkedő jelentőségű amerikai techvállalat vezetőjével Donald Trump. Az Egyesült Államok elnöke saját bejáratú közösségi oldalán a dokumentum szövegét is közzétette, amiből kiderül, hogy nem ez lesz a világ legszigorúbb szabályozási keretrendszere.
Nesze semmi, fogd meg jól!
Az Anthropic, a Google, a Meta, az Nvidia, az OpenAI és az xAI elnökei, vezérigazgatói által aláírt rövid anyag szerint "minden vállalat felelős azért, hogy saját technológiáját biztonságosan és oly módon fejlessze, hogy az bizalmat építsen ki az ügyfelekkel és a nyilvánossággal szemben".
"Ez azzal kezdődik, hogy minden olyan vállalat, amely úttörő modelleket képez ki és üzemeltet, rendelkezzen szilárd belső folyamatokkal és ellenőrzési mechanizmusokkal annak biztosítására, hogy technológiájuk a tervezett módon viselkedjen, és hogy bármilyen problémát haladéktalanul azonosítsanak és megoldjanak."
Ez az általános, konkrétumoktól mentes szövegezés nem sok teret ad az ellenőrzésnek és a potenciális felelősségre vonásnak, ugyanakkor a megállapodásban szó van négy, bevezetésre ajánlott "ellenőrzési és auditálási rétegről". Ezek között szerepel többek között belső ellenőrzési mechanizmusok és biztonsági kockázatokat monitorozó dedikált csapatok felállítása, külső szakértők bevonása, illetve egy az egész témát ellenőrző, független igazgatósági bizottság létrehozása.
A fenti pontokra ugyanúgy érvényes, hogy a megfogalmazás kellően homályos és laza, így az semmiféle konkrét kötelezettséget nem ró az aláíró vállalatokra. A kevés szabályozási szándék kimerül annyiban, hogy a cégek "rendszeresen találkoznak majd, hogy szabványokat és bevált gyakorlatokat állapítsanak meg rendszereik biztonságának javítása érdekében". Azaz a kormányzat rábízza a kecskékre, mi legyen a káposztákkal. Legalábbis egyelőre, mert bizonytalan fenyegetésként szerepel az is, miszerint egyszer talán "érdemes lehet ezeket a lépéseket törvényekbe vagy rendeletekbe foglalni".
Lényeg a lényeg
Egy rendkívül fontos dologban viszont nem tűr ellentmondást Donald Trump. Érvényre juttatva az elnök átnevezési mániáját, már a cégekkel kötött paktum címében is szuperintelligenciaként hivatkoznak a mesterséges intelligenciára. A kormányzati szervek megfelelő működésének biztosítása érdekében pedig kedden született egy rendelet is, amely kötelezi a szövetségi ügynökségeket, hogy mindenféle hivatalos megnyilvánulás, anyag és kommunikáció során az új, Trump szerint sokkal találóbb elnevezést használják.
Visszatérve a techóriásokkal kötött megállapodásra: ezzel Trump nyilvánvalóan csak "le szeretné tudni" a számára kényes témát, mivel (vélhetően a kínai előzéstől tartva) már többször kifejtette, hogy hallani sem akar az egyre több helyről érkező igényről az MI-fejlesztések lassítására.
Az immár kormányzati oldalakat önállóan meghekkelő MI-ügykökök kérdése azonban rendkívül érzékeny téma lett. Így a csapnivaló népszerűségi mutatóval rendelkező republikánus elnök politikai stábja valószínűleg arra jutott, hogy nem áshatják magukat még mélyebbre a félidős választások előtt azzal, hogy egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?