Ahogy a technológiai fejlesztésekkel megjelentek az emberek mellett dolgozó robotok, az is hamar kiderült, hogy az emberek képesek őket csapattársként kezelni, ami saját teljesítményükre is számottevő hatással lehet – derül ki a a Frontiers in Robotics and AI folyóiratban közzétett tanulmányból. Ebben a berlini Műszaki Egyetem kutatói vizsgálták, hogy az emberek szociálisan viselkednek-e, amikor robotokkal dolgoznak (igen), és érvényesülnek-e ilyenkor is a társas lógásnak (social loafing) nevezett folyamatok. Ez utóbbi azt a jelenséget írja le, amikor valaki csoportban dolgozva kevesebb erőfeszítést tesz, mint ha egyedül kellene végeznie valamilyen feladatot.

A társas lógás során mindenki arra számít, hogy nem lesz ellenőrizhető saját hozzájárulásának a mértéke, vagy már hozzászokott ahhoz is, hogy más csapattagok magas teljesítménye elviszi a boltot. Állítólag ez az egyik fő oka annak, hogy a csapatmunka időnként kevésbé eredményes, mint amilyen a külön-külön dolgozó csapattagok együttes teljesítménye lenne. Bár a közös munka motiválhatja az embereket, ugyanúgy a motiváció elvesztéshez is vezethet, a tudósok pedig ezeket az ismert hatásokat keresték a robotok alkalmazásakor – kiemelve, hogy a social loafing nehezen szimulálható egy laboratóriumban, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy éppen megfigyelik.

Hamar elaltat a hamis biztonságérzet

A kísérlet során egy szimulált hibaellenőrzési feladatot adtak a résztvevőknek. A vizsgált áramköri lapok képét elmosódottá tették, amit az alanyok csak egy egér alkalmazásával élesíthettek ki megfelelően, ígyegyszerűen követni tudták a tevékenységüket. Az emberek egyik felének azt mondták, hogy olyan lapokon dolgoznak, amelyeket egy általuk is ismert, Panda nevű robot korábban már megvizsgált. A teszt végén nem találtak érdemi különbséget a két csoport között az ellenőrzésére fordított idő és a vizsgált terület tekintetében, a hibaarány azonban rosszabb volt a Pandával dolgozóknál, miután ők azt feltételezték, hogy a robot már kiszűrte előttük a legtöbb problémát.

A dolgozók mindkét csoportban hasonlóan értékelték a feladat iránti felelősségérzetüket, erőfeszítésüket és saját teljesítményüket is, tudat alatt mégis azt feltételezték, hogy a Panda nem nem tévedett, ezért kevésbé hatékonyan dolgozták fel a vizuális információt. Az ilyesmi pedig a tudósok szerint a hosszabb műszakokban vagy a rutinszerű feladatok során a motiváció elvesztésével fenyeget, és egyes területen negatív hatással lehet a munkavégzésre vagy akár a biztonságra is. A feltételezéseket a következő lépésben valódi munkakörnyezetben, olyan szakképzett munkavállalókon is tesztelni akarják, akik rutinszerűen dolgoznak együtt a robotokkal.

Részletek a kutatásról szóló közleményben »