A Georgia State University kutatói újfajta megközelítéssel terveztek a mikrorobotokon alkalmazható "elektromos szemet", amelyik szintetikus módszerekkel utánozza a természetes látást lehetővé tevő biokémiai folyamatokat. A néhány nappal ezelőtt publikált anyagból kiderül, hogy a technológiát előrelépésnek értékelik a színfelismerés terén, ami azért különösen érdekes, mert a színérzékelő eszközök leskálázása eddig komoly kihívásnak bizonyult: az eddig használt érzékelők általában nagy helyet foglalnak el, és még úgy is csak kevéssé pontos színérzékelést tesznek lehetővé.

A tudósok újítása ezek szerint a van der Waals félvezetők gyors fejlődésére alapuló, új architektúra lenne, amelyik nem csak precíz színfelismerő képességgel látja el a szenzorokat, de ezzel párhuzamosan le is egyszerűsíti a rendszert, lehetővé téve az érzékelők méretének csökkentését. Az AI News beszámolója az egyik kutatót idézi, aki szerint hagyományos félvezetőkkel, például a szilíciummal összehasonlítva pontosabban tudják szabályozni az anyagsávok szerkezetét, vastagságát és más kritikus paramétereit, amelyek szerepet játszanak a vörös, zöld és kék színek érzékelésében.

A cikk felhívja rá a figyelmet, hogy a kutatásban, az iparban, a gyógyszeres kezelések során, de általában a mindennapi életben is viziuláis módon rögzítjük az információ több mint 80 százalékát. A mostani kutatás végső célja ezért egy megfelelő méretű kamera kifejlesztése a mikrorobotok számára, amelyek képesek behatolni az eddigi eszközökkel megfoghatatlan, szűk terekbe. Az egyetemen fejlesztett technológia szabadalmaztatása már folyamatban van, és a kutatók szerint új távlatokat nyithat majd az orvosi diagnosztikától a környezettudományokon vagy a gyártóiparon át egészen a régészetig.