A támadási módszer a hagyományos közbeékelődéses támadás felhős változata. Sok cloudszolgáltatásra veszélyes.

Tavaly májusi Internet Security Threat Reportjában a Symantec az ötödik legveszélyesebb támadási formának nevezte az ún. közbeékelődéses (MitM – Man-in-the-Middle) támadásokat. A támadástípust jó ideje ismerjük: a támadó valamilyen módon beékelődik a felhasználó számítógépe vagy mobil készüléke, valamint egy kiszolgáló közti kommunikációs csatornába (innen az elnevezés is), ahol lehallgatja és/vagy manipulálja az adatforgalmat. A módszert segítheti a titkosítatlan kommunikáció, de sokszor különféle sérülékenységeket használnak ki hozzá a hackerek.

Felhős változata: Man-in-the-Cloud

Most a módszernek már létezik felhős változata is, melyet az Imperva biztonsági kutatói írtak le egy tanulmányukban, melynek főbb megállapításait a tegnap zárul Las Vegas-i Black Hat szponzori szekciójában is ismertették. A támadási technikáról a Biztonságportál készített összefoglalót.

A felhős módszer lényeg is a közbeékelődés: ezért is nevezi a Imperva tanulmánya Man-in-the-Cloudnak (MitC), csak ez esetben a számítógépek és a felhős rendszerek közé ékelődnek be a támadók, hogy fájlokhoz, adatokhoz jussanak.

Az Imperva tanulmánya azt vizsgálta, hogy a legnépszerűbb felhős tárhelyeknél hogyan lehet ez ott tárolt, szinkronizált állományokhoz jogosulatlanul hozzáférni. Meglehetősen egyszerűen – állítják a kutatók. A tanulmányban a Google Drive-ot, a Dropboxot, az OneDrive-ot és a Boxot viszgálták meg ebből a szempontból.

A kényelem visszaüt

A legtöbb vizsgált módszer elsősorban a felhős szolgáltatásoknak azt a kényelmi lehetőségét használja ki, hogy a felhasználónak nem kell azonosítania magát minden egyes alkalommal a felhasználónevével és a jelszavával. A felhőhöz csatlakozó eszközökön ugyanis tárolódik egy biztonsági token, amelyre jelentős mértékben építkezik az azonosítási folyamat.

Csakhogy ezek a biztonsági tokenek viszonylag könnyen megszerezhetők. Ha a támadó felmásolja egy másik gépre, gyakorlatilag azonosítás nélkül hozzáfér ahhoz a felhasználói profilhoz, amihez a token tartozik.

A különböző felhős szolgáltatások más-más módszerrel tárolják ezt a tokent: regisztrációs adatbázisban, SQLite adatbázisban, konfigurációs fájlban stb. Bár ezek titkosítottak, dekódolásuk nem különösebben bonyolult. Ha pedig a támadó visszafejtette a token titkosítását, és azt a saját számítógépén bemásolja a megfelelő helyre, bármint megtehet: letölthet fájlokat a felhős tárhelyről, módosíthatja vagy megfertőzheti azokat.

Az Imperva szerint mind a négy viszgált szolgáltatás ki van téve ilyen támadásoknak.

Be kell vetni más technikákat is

Az első lépés a token megszerzése. Erre például adathalász módszereket, kémprogramokat és a felhasználók megtévesztésére apelláló (social engineering) támadási eljárásokat használhatnak.

Ha megvan a token, és sikerült visszafejteni, már csak azt kell megoldania a támadónak, hogy akkor is hozzáférjen a fiókhoz, ha a tulajdonosa megváltoztatta a jelszavát. A Dropbox esetében nincs gondja: a szolgáltatás ugyanis nem érvényteleníti a tokeneket, amikor módosítják a fiók jelszavát. A Google Drive kifinomultabban viselkedik: a jelszó módosítása után minden eszközön újra be kell jelentkezni.

A tanulmány letölthető az Imperva oldaláról, a cég blogjában pedig rövid interjút is találnak a vállalat technológiai igazgatójával, Amichai Shulmannel. Az igazgató szerint a tanulmánnyal többe között azt szerették volna bemutatni, hogy hol húzódnak a hagyományos végponti és határvédelmi biztonsági rendszerek korlátai. A ma már valós veszélyt jelentő MitC módszer elleni védekezéshez Shulman kétfázisú megközelítés javasol: egyrészt ún. cloud access security broker (CASB) eszközök alkalmazását, melyek sok esetben titkosítást, auditot, DLP védelmet, hozzáférés-ellenőrzést és anomáliadetektálást is tudnak nyújtani, másrészt – legalább az üzletileg kritikus adatok esetében – ún. DAM (Data Activity Monitoring) és FAM (File Activity Monitoring) eszközök telepítését.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.