Több kedvező tényező is fűti az utóbbi időszakban a világ legismertebb kriptovalutáját, aminek köszönhetően tegnap soha nem látott magasságokba, 125 ezer dollár fölé ért a bitcoin árfolyama.

Elemzők szerint a kriptopénz árfolyamának erősödését eredményezte többek között az is, hogy az Egyesült Államokban a két nagy párt ellentéte miatt nem sikerült megszavazni a költségvetést, és így leállt a kormányzat. Jóval közvetlenebb relációként pedig a bitcoinalapú tőzsdei alapokba (ETF) áramló újabb és újabb tőkelöketeket lehet említeni. 

A 100 ezres állomhatárt tavaly decemberben lépte át a bitcoin, de azt követően egészen idén áprilisig inkább lefelé tendált a görbe. Azóta viszont mintha zsinóron húznák az árfolyamot, csak az elmúlt héten több mint 10 százalékos volt az erősödés, 2025 egészét nézve pedig már bőven 30 százalék felett járunk.

Donald, a szélkakas

A bitcoin nagy menetéhez hozzájárult az is, hogy Donald Trump második ciklusában korábbi álláspontjához képest homlokegyenest eltérő módon viszonyul a kriptovalutákhoz. A republikánusok vezető politikusa már a választási kampányban beígérte például, hogy kriptovaluta-nagyhatalmat csinál az USA-ból.

Trump ráadásul nemcsak ígérget, hanem tavasszal el is kezdte megvalósítani kriptobarát politikáját. Ennek egyik leglátványosabb eleme az az ötlet, hogy az amerikai állam stratégiai tartalékot képez bitcoinból és néhány más kriptovalutából. A pár évvel ezelőtt még meglehetősen kriptoellenes elnök szerint ez is egy kritikus iparág, ami ellen a Biden-kormányzat évekig "erkölcstelen támadásokat intézett".

A lépést a kriptovaluta-piac szereplői is szorgalmazták. Úgy vélik, ha az USA a kriptovalutákból is hasonló tartalékot képezne, mint az aranyból, az végre teljes mértékben legitimálná ezeket a befektetési eszközöket, nem mellesleg pedig stabilizáló hatással lehet a hagyományosan volatilis árfolyamra.