A demokrata Amy Klobuchar (aki mellesleg a szenátus igazságügyi bizottságában a trösztellenes testület elnöke) a republikánus Tom Cottonnal közösen állt elő egy új törvényjavaslattal, amelynek célja, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen megnehezítse a big tech vállalatok dolgát a kisebb versenytársak sorozatos felvásárlását illetően. Az új rendelkezés előírná az érintett cégeknek, hogy bíróság előtt bizonyítsák, mennyire szolgálnák az aktuális ügyletek a piaci versenyt, és ebből fakadóan jogszerűek.
Mindez a híradások alapján jelentősen megkönnyítené a mindenori kormányzat számára az olyan akvizíciók leállítását, amelyekről úgy gondolja, hogy azok megsértik a trösztellenes törvényeket. A kétpárti javaslat ugyanis megfordítaná azt a hagyományos gyakorlatot, amelynek értelmében a kormányhivatalok feladata azt bemutatni, hogy az adott tranzakciók szükségszerűen az árak emelkedését hoznák magukkal, vagy bármilyen más okokból illegálisnak tekinthetők.
A szenátorok közleménye ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a meghatározó piaci szereplők egyre inkább a konkurencia felvásárlásával operálnak ahelyett, hogy versenyezni próbálnának. Szerintük a most benyújtott törvényjavaslat úgy venné elejét az ilyen versenyellenes akvizícióknak, hogy megnehezítené a domináns digitális platformoknak (vagyis mások mellett az Amazonnak, az Alphabet-Google-nek vagy a Facebooknak) a riválisok egyszerű kiiktatását, ezáltal pedig saját piaci erejük további növelését.
Ötletekből már nincs hiány
A Reuters beszámolójából kiderül, hogy képviselők egy csoportja időközben benyújtott egy hasonló tervezetet, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottsága már jóváhagyott, és a teljes ház szavazására vár. Augusztusban két demokrata és egy republikánus szenátor (köztük a fenti javaslatot is jegyző Amy Klobuchar) fogott össze, hogy törvényben tiltsák meg az alkalmazásboltok üzemeltetőinek, hogy saját fizetési rendszerüket erőltessék rá az alkalmazásfejlesztőkre.
Ennek a javaslatnak az lenne a célja, hogy ne szenvedhessenek semmilyen hátrányt azok a fejlesztők, akik az általuk választott fizetési rendszert használják, szemben azokkal, akik elfogadják az Apple vagy a Google saját megoldásait. Az indoklás ebben az esetben is az volt, hogy a big tech vállalatok befolyása mára olyan hatalmasra növekedett, ami már a gazdaság egészének működésére hatással van, ezen belül pedig saját termékeik és szolgáltatásaik megkerülhetetlenné tételével képesek elfojtani az innovációt is.
A hírügynökség riportja emlékeztet rá, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államokban is sorra születnek meg azok törvényjavaslatok, amelyek a túlméretezett technológiai cégek piaci erejét próbálják megfékezni, bár egyelőre egyik sem emelkedett törvényerőre – leszámítva azt az előterjesztést, amelyik megnövelte a trösztellenes hatóságok forrásait. Eközben az Apple és a Google is egyre többet jár a bíróságra, miután az alkalmazásáruházak gyakorlatait nem csak az appfejlesztők, de még az amerikai tagállamok kormányzatai is folyamatosan támadják.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?