Megoldást talált Donald Trump az adatközpontok körüli problémákra. Truth Socialon közzétett posztjában azt javasolja az adatközpont-üzemeltetőknek, hogy kössenek üzletet a helyi közösségekkel, hogy elnyerjék támogatásukat a fejlesztésekhez. Az üzleti modellre is tett javaslatot: az üzemeltetők fizessenek osztalékot az építkezést ellenző közösségnek és/vagy az adott közösség néhány emberének.

Az amerikai elnök azért exponálta magát ebben az ügyben (is), mert a helyi közösségekben egyre nagyobb az ellenállás az adatközpontokkal szemben, az elnök viszont nagy pártolója a kapacitások bővítésének. Az érintett települések lakói attól félnek – és egyre inkább joggal –, hogy a létesítmények drágítják, sőt veszélyeztetik víz- és áramellátásukat.

Mivel az infrastruktúra nem tudta követni az adatközpontok energiaéhségét, gyakran a közműszolgáltatók működését szabályozó hatóságok tiltják le az adatközponti létesítmények hálózatra kapcsolását. Több szövetségi állam is azt fontolgatja, hogy moratóriumot vezet be a központok bővítésére és újak építésére.

Az elnöki Truth Social-poszt születését az is inspirálhatta, hogy adatközpontok körüli vita választási téma lett, írja a CNBC.

A szolgáltatóknak tetszik az ötlet

A portál megkérdezte Trump ötletéről a Nebius bevételi igazgatóját, Marc Boroditskyt. A mesterséges intelligenciához infrastruktúrát (azaz adatközpont-kapacitást) szolgáltató vállalat vezetője szerint Trump ötlete egyáltalán nem őrültség. Boroditsky elképzelhetőnek tart olyan konstrukciót, amelyben a közösségek is részesülnének az adatközpontok termelte profitból. Egyébként már most is részesülnek, bár csak áttételesen, a cégek által fizetett adókon keresztül. Persze ennél közvetlenebb részesedésre is lenne lehetőség – fejtegette a CNBC-nek. A szolgáltatók támogathatnák például az oktatást, segíthetnék a településen a munkahelyteremtést, általános gazdasági fejlődést támogató programokat indíthatnának stb.

Legyen bármilyen konstrukcióról szó, kérdés, hogy a helyi közösségeknek hosszú távon is előnyös lesz-e az üzlet. Mert könnyen kiderülhet, hogy még a dédunokáik jövőjét is eladták egy tál lencséért.

Az adatközponti létesítmények helyigénye, víz- és energiafogyasztása legalább annyira foglalkoztatja az európai közvéleményt, mint az amerikait, hiszen ez végső soron ezeknek a szolgáltatásoknak a drágulásához vezet. A legnagyobb korlátot az energia jelenti, mert a villamosenergia-hálózatok itt is, ott is túlterheltek – bár erről nem kizárólag az adatközpontok tehetnek (lásd az magyarországi akkumulátorgyártás fejlesztésével kapcsolatos polémiákat), ami nem ritkán csak óriási környezeti terheléssel oldható meg.

A hyperscale szolgáltatók mindenesetre igyekeznek elébe menni a problémáknak. Vállalják például a helyi villamosenergia-hálózatok szükséges korszerűsítését. Egyes szakértők szerint azonban így is arra lehet számítani, hogy a mesterséges intelligencia generálta adatközpont-építési láz miatt egyre drágább lesz az áram.