A cloud, a mobilitás, a big data, az informatikai konzumerizáció és más trendek nyomán a szervezeteknek egyre nagyobb szükségük lesz a technológiai szakértelemre, amely azonban csak korlátozottan áll rendelkezésükre. Az elöregedő (legacy) rendszerek szakértői fokozatosan elhagyják a munkaerőpiacot, az új generációs tehetségek szemében pedig vonzóbbak az izgalmas startup vállalkozások, mint egy biztosítótársaság bérszámfejtő rendszerének a frissítése – fogalmaz a CFO magazin egyik cikkében Martha Heller, egy CIO-kra és IT-vezetőkre szakosodott fejvadász cég elnöke.
Az informatikai vezetők Heller Search Associates saját felmérése alapján is komolyan veszik a toborzást, a vezetők képzését vagy a fontos munkatársak megtartását, háromnegyed részük azonban mindezzel együtt a technológiai szakemberek üzleti ismereteinek fejlesztését tartja a legfontosabb kérdésnek. Szerintük égető probléma, hogy az informatikusok csak ritkán próbálnak egy feladatot annak szélesebb összefüggéseiben nézni, és arra sem igazán törekednek, hogy fejlesszék kapcsolataikat a más területeken dolgozó kollégákkal, vagy legalábbis érdemi párbeszédet folytassanak velük olyan üzleti folyamatokról, amelyek technikai támogatása éppen az ő feladatuk volna.
A megoldást Martha Heller a megfelelő vezetőképző programokban látja, amelyek segítségével "harcba lehet szállni a dolgok természetes rendje ellen, és ki lehet nevelni a vegyes kompetenciával rendelkező vezetők értékes generációját" – onnantól, ahogy a felmérésből is kiderül, már csak a megtartásukra kell ügyelni.
Rotációs programok informatikusoknak is
A HR-vezető a CIO-val és más üzleti egységek vezetőivel közösen lehetővé teheti, hogy az IT-részleg szakemberei meghatározott ideig a korábbitól idegen munkakörökben tevékenykedjenek, ami a megvalósítás nehézségeivel együtt is hasznos befektetés lehet hosszabb távon. Hasonló kezdeményezések egyébként jó ideje futnak bizonyos nemzetközi vállalatoknál, ahol a belső karrierépítés alapjának tartják a pozícióváltáskor kamatoztatható ismereteket. Ezzel kapcsolatban persze sokan hozzák fel azt a kifogást, hogy az informatikában dolgozók gyakran a leghalványabb affinitást sem mutatják az üzleti folyamatokhoz.
Aki amúgy is feláldozza szociális kapacitásának jó részét, hogy mérnöki szakmájára koncentráljon, az nem találja különösebben ösztönzőnek az üzleti tevékenységben való napi szintű részvételt, és amíg az előbbi területen pótolhatatlan, az utóbbi nem sok hasznot hajt. Ennek alapján éppen a fenti ajánlás fordítottja lenne célra vezető, vagyis az üzlet-orientált szakemberek beforgatása az IT-hez köthető tevékenységekbe: az ideális CIO magas szinten ismeri és érti a vállalat üzleti tevékenységét, miközben az informatikai munkáról, annak lehetőségeiről és korlátairól elég, ha általános rálátással rendelkezik.
Üzleti vezetők bevonása a képzésbe
Természetesen a különféle rotációs programok akkor sem feltétlenül megvalósíthatók, ha valahol meg vannak győződve az eredményességükről. Heller ebben az esetben olyan vezetőképző programokat szervezne az IT-menedzsment tagjainak, amelyekbe az üzleti vezetőket is bevonják, akik rendszeres találkozók alkalmával adhatják át tudásukat a többi üzleti egység működésével kapcsolatban, ebből az irányból bontva le a üzlet és az IT között húzódó falakat. Létezik ezzel szemben olyan sarkos álláspont is, amely szerint egész egyszerűen könnyebb üzleti szemléletre tanítani a technológusokat, mint informatikai ismereteket a többi közép- és felső szintű vállalati vezetőnek.
Van, aki a falak meglétét azzal a – nem egyszer megalapozott – kisebbségi érzéssel magyarázza, amely sokszor az informatikai analfabetizmussal való kérkedésben is megnyilvánul, miközben az üzleti vonalon dolgozók közül sokan egy kisebb horderejű szoftverprojekt komplexitását sem tudják elképzelni. Így értelmet nyer az olyan köztes szereplők alkalmazása is, akik értik a kockák gondolkodását, ezáltal képesek a legtöbbet kihozni az együttműködésből – kezdve például azzal, hogy nem használják velük kapcsolatban a kocka szót.
IT-szakemberek beágyazása az üzleti folyamatokba
Az informatikai szervezet átalakulása sokfelé eredményezte azt, hogy a fontosabb üzleti vagy működési egységekhez dedikált IT-vezetőt rendeltek. Ezek a business relationship managerek gyakran a CIO-nak és egy pénzügyi vezetőnek egyszerre jelentenek, az üzleti folyamatokra való növekvő rálátásuk pedig egyre értékesebbé teszi őket – ezt a cikkben meghatározott koncepció szerint már az is jól mutatja, amikor egy megbeszélésen nem lehet rögtön kiszúrni, ki is valójában az IT-s delegált. Martha Heller szerint akár a "buddy system" is szóba jöhet, vagyis az üzleti oldalon dolgozó partner kirendelése is az egyes IT-vezetők mellé. Az alkalmazásfejlesztésért felelős szakember például összeállhat a kereskedelmi vezetővel, részt vehetnek egymás értekezletein, megismerhetik a másik szervezet működését és a másik felelősségi körének céljait vagy kihívásait.
Mindez felveti a belső karrierépítési modellek kérdését is. Ahol valamilyen okból irtóznak tőle, hogy az IT-részlegről emeljenek valakit vezető pozícióba, ott az előremenetel lehetőségei arra korlátozódnak, hogy mindenki centit vagdoshat saját IT-menedzserének nyugdíjazásáig, így az informatikai szervezet üzleti szemléletének hiánya önbeteljesítő próféciává válik.
Tanítva kezelni a konfliktust
Ahogy a Gill & Murry tanácsadó cég vezetője, Sándor Zsolt a Bitporton közölt cikksorzatában megállapítja: első lépésként mindenképpen szembe kell nézni azzal a problémával, hogy az üzlet és az IT egymásnak feszülése lehetetlenné teszi a rendelkezésre álló infrastruktúra lehetőségeinek kihasználását. Az üzleti vezetők nem mindig ismerik fel, hogy stratégiájuk megvalósíthatóságát jelentősen befolyásolja az informatika, ugyanakkor a másik oldalon csak a rendszer rendelkezésre állását szeretnék biztosítani, de a stratégia megvalósításához már nem járulnak hozzá üzleti gondolkodású tanácsadóként.
A kölcsönös információ- és ismerethiány mellett mindkét oldal azt gondolja, hogy nála minden rendben van, és abban is biztos, hogy elégséges ismeretekkel rendelkezik munkájának ellátásához. A szervezeten belül érdemes tehát újragondolni a humán erőforrás alapoktól induló fejlesztését, vagyis az informatikusok üzleti, illetve az üzleti kollégák informatikai oktatását. Ehhez Sándor Zsolt szerint elengedhetetlen, hogy maguk a humánerőforrás-menedzserek is leküzdjék félelmüket az IT-vel szemben – különösen, hogy az elmérgesedő viszonyok nyomán a konfliktusok amúgy is könnyen a HR osztályon landolnak.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?