A dolgozó úgy érzi, ő nem felelős vállalata IT-biztonságáért. A helyzetet persze az sem javítja, hogy a cégek negyedénél nincs is IT-biztonsági szabályzat – és ez ugyanúgy igaz a kkv-kra, mint a nagyvállalatokra. Ez utóbbi meg azért nincs, mert a vállalatok elsősorban a külső fenyegetettségektől félnek, és az ellen védekeznek.
Mindez a Cisco felméréséből derül ki, melyet 12 ezer munkavállaló megkérdezésével végeztek el az ún. EMAR régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrikai és Oroszország).
A válaszadók 69 százaléka még a jelentősebb jelentősebb biztonsági résekkel, fenyegetésekkel sincs tisztában, azaz fogalma sincs például arról, hogy milyen problémákat okoz a Heartbleed vagy a nemrégiben napvilágot látott Shellshock.
Szabálykerülők a munkavállalók, de van rá magyarázatuk
Ez részben érthető is, ám az már érdekesebb – és igencsak ellentmondásos –, hogy a válaszadók a legfőbb rizikónak a kiberbűnözést tartották (60 százalék), de a második helyre épp a felhasználói viselkedést rangsorolták – önkritikusan, tehetnénk hozzá.
A megkérdezettek 58 százaléka úgy tudja, hogy vállalatánál van IT-biztonsági szabályzat, 23 százalékuk ugyanakkor egyáltalán nem tud ilyesmiről. Ahol van előírás, ott a a válaszadók 44 százaléka csak mérsékelten vagy alig tartja be a szabályokat, minden 14. ember pedig aktívan megkerüli az IT-biztonsági előírásokat, azaz nem véletlen a fenti önkritikus kép.
A szabályok semmibe vételére megvan az indok is: a válaszadók 31 százaléka szerint ugyanis az IT-biztonsági intézkedések gátolja az innovációt és a közös munkát, illetve szimplán megnehezíti a munkavégzést.
A felhasználók hozzáállását nagyban befolyásolja az is, hogy 38 százalékuk csak akkor szembesül a szabályzatokkal, amikor a biztonsági beállítások megakadályozzák valamiben. Ennek tükrében nem is komoly szám, hogy a válaszadók 17 százaléka szerint az IT-biztonság gátolja az vállalaton belüli innovációt és az együttműködést, sőt 14 százalékuk úgy érzi, hogy mindennapi munkafolyamatit is akadályozza. A válaszadók 17 százaléka egyébként úgy értékelte, hogy cége többet veszít a biztonsági előírások miatt elmulasztott üzleti lehetőségekkel, mint egy esetleges adatszivárgás okozta kieséssel.
A dolgozók jelentős része egyébként úgy gondolja , hogy cége minden lehetséges fenyegetéstől megvédi. A megkérdezettek 35 százaléka egyébként el is várja, hogy a vállalat biztonsági beállításai mindenféle veszélytől védelmet nyújtsanak, 42 százalékuk szerint pedig a cég felelőssége, hogy biztonságban tartsák az adataikat. 62 százalékuknak egyébként úgy véli, mérsékelt hatása van a vállalati biztonságra. Ez a hozzáállás a kutatók szerint azt eredményezi, hogy csökken a biztonsági szabályok hatékonysága.
Mindebből a Cisco kutatói azt vonták le, hogy a vállalati IT-biztonság Achilles-sarka a munkavállalók magatartása, illetve a tudatosság hiánya. Ez egyre nagyobb kockázati tényezővé válik. Mivel a vállalatok elszigetelik a felhasználókat, a naponta jelentkező IT fenyegetésektől, többségük el is várja, hogy a vállalati biztonsági rendszerek minden lehetséges kockázatot kiszűrjenek.
A felhasználó négy alaptípusa
A kutatók négy jellegzetes viselkedésmintát mutattak ki. A Cisco szerint a tipizálás segíthet a biztonsági stratégiák létrehozásában is, hiszen mindegyik típus más a fenyegetettség szintet jelent, és más megközelítést is igényel.
Tudatos felhasználó: tisztában van a biztonsági fenyegetésekkel és veszélyekkel, és mindent megtesz saját online biztonsága érdekében.
Jó szándékú felhasználó: megpróbálja betartani a biztonsági szabályokat, de rendszertelenül, mindenféle cél nélkül.
Felelőtlen felhasználó: elvárja, hogy a vállalat tegyen meg minden szükséges biztonsági intézkedést, ő maga semmilyen felelősséget nem vállal az adatok biztonságáért.
Cinikus felhasználó: szerinte a biztonsági fenyegetésekről szóló figyelmeztetések túlzóak, sőt a biztonsági intézkedések visszafogják a hatékony munkavégzést, ezért a saját eredményessége érdekében inkább megkerüli a szabályokat.
Ács György, a Cisco regionális IT biztonsági szakértője, szerint ebből az következik, hogy felhasználó-központú biztonsági szabályozásra van szükség. Egy lehetséges megoldás, hogy korábbi, pontbiztonsági megoldásokat központilag irányított automatikus szabályozók és alkalmazások váltják fel. Ezt az irány erősítik a vállalati mobilitással kapcsolatos trendek is: a munkavállalók által használt eszközök függvényében felhasználó-specifikus protokollokat kell alkalmazni. A kulcsfogalom Ács szerint a rugalmas szabályozás és a gyors reagálás.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?