
Ismét elszabadultak a mesterséges intelligencia ügynökök, és ismét az OpenAI és az Anthropic a főszereplő. A brit AI Security Institute (AISI) a két fejlesztőcég modelljeit tesztelte biztonsági szempontból. Nézőpont kérdése, hogy a modellek átmentek a teszten vagy meg(/le)buktak: a végeredmény viszont az, hogy olyan akciókba kezdtek, ami nem volt a terv része.
Autonóm módon próbáltak hitelesítési adatokat szerezni, rosszindulatú kódot akartak injektálni nyílt forráskódú fejlesztésekbe... A teszt legmegdöbbentőbb eredménye azonban az volt, hogy az MI-ágensek akár a social engineeringet is bevetették, hogy elérjék céljaikat.
Rutinvizsgálatból hajmeresztés
Az AISI rutintesztekkel vizsgálta, milyen hatékonysággal hajtanak végre az MI-ügynökök összetett információbiztonsági feladatokat. Az Anthropic Mythos 5 az OpenAI GPT 5.6 Sol ügynökeivel 122 alkalommal hajtatták végre az feladatot. A két modell tíz alkalommal azonban a kijelölt feladatokon túlmutató, engedély nélküli internetes tevékenységbe kezdett, és valós személyeket, szervezeteket vettek célba. A Mythos nyolcszor, a GPT 5.6 Sol pedig kétszer lépte túl "hatáskörét". Ennek során összesen 19 nem engedélyezett műveletet hajtottak végre: a Mythos 17-et, a ChatGPT kettőt.
A legsúlyosabb eset az volt, amikor esemény során az MI hamis identitásokat hozott létre, hogy segítségükkel a GitHubon rávegye egy nyílt forráskódú projekt karbantartóját egy rosszindulatú kódmódosítás jóváhagyására. Szerencsére a fejlesztő észnél volt, és felismerte, hogy social engineering kísérlettel áll szemben.
Az ágens feltérképezte a projekt kulcsszemélyeit. Utána létrehozott több hamis identitást a social engineering végrehajtásához. Amikor pedig elutasították a pull requestjét, tovább akart lépni, hogy másik identitással próbálkozzon. A GitHub hálózati korlátozásait Tor segítségével kerülte meg.
Az AISI közleménye hangsúlyozta: a modellek nem szöktek meg a sandboxból. A tesztek érdekében engedélyezték az ügynököknek a kilépést az internetre, valamint kikapcsolták a visszaélések megelőzésére szolgáló mechanizmusokat. Ilyen formában a felhasználók (elvileg) soha nem találkoznak ezekkel a modellekkel.
Féljünk vagy csak megijedjünk?
Bár a konfigurációs beállítások lehetővé tették ezt a fajta viselkedést, a kutatók azt aggasztónak tartják, hogy a modellek emberi aktorokkal tudtak megtévesztően viselkedni. Arra pedig végképp nem számítottak, hogy ezt a modellek ennyire profin csinálják.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a tesztben speciális körülmények között figyeltek meg kis számú eseményt. Egy ilyen tesztből korai lenne általános, a valós felhasználási környezetekre vonatkozó konklúziókat levonni. "Azt mondhatjuk, hogy ez a viselkedés lehetséges volt, tartósnak bizonyult és újszerű volt; már önmagában ez is figyelmet érdemel" – írják a cikkben.
A brit kutatóintézet szerint az is aggasztó, hogy teszteredményeik nagyon egybecsengnek az OpenAI és az Anthropic tesztjeivel. Ezek az esetek így már egy olyan trendet rajzolnak ki, amellyel akár szabályzói oldalon is sürgősen foglalkozni kellene.
A két fejlesztőcég viszont örülhet: egy független kutatócég igazolta, hogy a modelljeik képességéről kiadott korábbi közleményeik nem üres marketingszövegelések. Ők továbbra is azt az állásponton vannak, hogy ezek az anomáliák csak tesztkörülményben jelentkeznek, a való életben nem képzelhetők el.
A felhasználóknak pedig marad a remény...
Az AISI tesztjének összefoglalója és technikai dokumentációja »
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?