Miközben a közép-kelet-európai cégek mindennapjaiban is egyre több mobil eszköz jelenik meg, a régió vállalkozásainak alig 27 százalékánál van stratégiája a fokozódó mobilitás kezelésére. Ugyanez a mutató Nyugat-Európában már megközelíti az 50 százalékot, és az előrejelzések szerint egy éven belül akár a 85 százalékot is eléri – hallhattuk az IDC szakmai konferenciáján.
Az eszközök egyre mobilabbak és egyre okosabbak
Bemelegítő előadásában Koren Balázs matematikatanár, az Androidportal alapító-főszerkesztője az okos eszközök egyedfejlődéséről beszélt, arról, hogy a drága eszközök után ma már egyre szükségszerűbb a nyitás a fejlődő piacok és az olcsóbb készülékek irányába. Az okos eszközök fő vonzereje – mutatott rá -, hogy van bennük bőségesen tartalom. Ennek kapcsán beszélt a saját kutatásáról is, amelyik szerint itthon egy-egy okostelefonon átlagosan 21 telepített alkalmazás található, és ezeknek valamivel több mint a fele már fizetős.
Az IDC számaiból pedig egyebek mellett az tudható meg, hogy 2017-től évente legalább közel 2,5 milliárd csatlakoztatott okos eszközt – PC-t, táblagépet és okostelefont – értékesítenek majd a világon. A leggyorsabb ütemű növekedés az 5 hüvelyk feletti képernyőméretű telefonok szegmensében várható – legalábbis a fejlettebb régiókban –, míg a táblagépek piacán a kisebb és mobilabb 7-8 hüvelykes eszközök lesznek a legnépszerűbbek.
Az IDC várakozásai szerint 2020-ra a felhasználók ötöde kizárólag mobil eszközről internetezik majd, és a mobil reklámkiadások 45 százalékkal részesednek a teljes digitális piac 110 milliárd dolláros költségvetéséből.
Sorra jelennek meg a viselhető, ma még néhány alkalmazást kiszolgáló mobileszközök is, melyek jelentősen átformálják az emberek hétköznapi életét. Ezek legfőbb alkalmazási területei a wellness, a fitnesz, a biztonság és azonosítás lesznek majd. Az évtized végére a fejlettebb piacokon a felnőtt lakosság legalább 1,5 viselhető eszközt használ majd egy átlagos hétköznapon. Ekkorra 30 százalék lesz a hordható eszközök részesedése a mobil eszközök piacának összforgalmából.
A mobilitás egyre jobban befolyásolja a vállalkozások mindennapjait is, Komáromi Zoltán, az IDC Hungary ügyvezetője, a bevezetőjében utalt is rá, hogy ezen a területen a következő években kétszámjegyű növekedésre lehet felkészülni. A cégek jelentős része ugyanakkor még egyáltalán nem kezeli megfelelően az ennek nyomán változó biztonsági kockázatokat, felhasználói igényeket, üzleti folyamatokat, ügyfélelvárásokat és IT-infrastruktúra követelményeket.
Az üzleti mobilitás előnyei
Milyen üzleti lehetőségeket ad a vállalkozásoknak a mobilitás? Ezt a témát járta körül, John Gole, az IDC távközlési területén belül Közép-Kelet-Európáért, a Közel-Keletért és Afrikáért felelős programigazgatója.
Előadását a számítástechnika – IDC által többször is említett – platformelméletével kezdte, amiben már éppen a harmadikon vagyunk. A harmadik platform állítása szerint már valódi üzleti platform, ahol a mobilitás az egyik fő hajtóerő, a felhő, a big data és a közösségi szegmens mellett. Gole szerint ez mélyreható változásokat hozhaz, mivel a ma élen járó vállalkozásoknak akár a harmada is elvérezhet a harmadik platform generálta versenyben.
Az új platformhoz igazodás nyomán a vállalkozások mélyebb kapcsolatot építhetnek ki a vevőikkel, a termékekhez kapcsolódó új szolgáltatások jelenhetnek meg, de a platform fejlődése javíthatja a cégek belső működési feltételeit is. A közösségi szegmens új felületet teremthet a márkával kapcsolatos vevői elvárások megvitatására, és az új helyzet tengernyi új adathoz is juttatja a vállalatokat.
A vállalati mobilitás terjedése nyomán John Gole a termelékenység, valamint a vevői elégedettség növekedését emelte ki mint a jelenség két legfontosabb hozadékát, de dobogós érv volt még a költségcsökkentési szempont is. Megemlítette ugyanakkor, hogy a régiónkban még nagyon kevés vállalkozás alkalmazza a mobilitás menedzsmenteszközeit, miközben Nyugat-Európában a cégek harmada már él ezzel a biztonságot növelő lehetőséggel.
Az IT-biztonság volt a központi eleme Kárpáti Zoltán előadásának is. A hányatott sorsú Blackberry cég régiós vezetője emlékeztetett rá, hogy bár a kanadai székhelyű cégről azt hihetnénk, mintha visszavonulót fújt volna a mobilkészülék piacon, de a helyzet mégsem ez. Sőt a jövőben egyre komplexebb megoldást kínál, amibe a készülék, a szoftvert és az IT-biztonsági megoldások is beletartoznak. Utóbbi kettőt egyre inkább platform függetlenül teszi, erre példa az IT-biztonságra a közelmúltban kötött globális megállapodása a Samsunggal.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?