Egy kutatóintézet évről évre megpróbálja felbecsülni a nagy szervezeteket ért kibertámadások okozta hatásokat. A korábbi adatokkal összehasonlítva az idei számok nem adnak okot optimizmusra.

Egy kutatóintézet évről évre megpróbálja felbecsülni a nagy szervezeteket ért kibertámadások okozta hatásokat. A korábbi adatokkal összehasonlítva az idei számok nem adnak okot optimizmusra.

Rosszabbul állunk, mint négy éve

A Ponemon Institute globális kutatása csak az Egyesült Államok szervezeteinél 11,5 milliárd dolláros éves kárt becsült, ami megközelítőleg 80 százalékkal magasabb, mint a négy évvel korábban mért hasonló adat. A vizsgálat során az is kiderült, hogy mind az internetes támadások száma, mind az ezekből fakadó következmények felszámolására fordított "regenerációs" idő emelkedett. 

Az USA-beli vállalatok mintáján végzett negyedik éves vizsgálat mellett a cég immár második éve az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália és Japán vállalatai körében is felmérte az internetes támadások miatt jelentkező költségeket. Franciaországban az idén került sor először ilyen vizsgálatra. A vizsgált országok között az USA-ban társult a legmagasabb átlagköltség a kiberbűnözéshez, míg Ausztráliában volt a legalacsonyabb ez az érték (3,7 millió dollár).

A kibertámadások jóval kifinomultabbá váltak az utóbbi években, mivel a támadók szakosodnak és megosztják egymással a kényes adatok megszerzéséhez és a kritikus vállalati funkciók működésének megzavarásához szükséges intelligenciát. A 2013-as vizsgálat szerint a fejlett biztonsági intelligencia eszközök, a biztonsági-információ- és eseménykezelő (SIEM), valamint a hálózatiintelligencia-rendszerek, és a big data analitika jelentősen mérséklik az adatokat érintő fenyegetéseket és a kiberbűnözés által okozott költségek mértékét. Ezek a megállapítások valószínűleg tetszettek a kutatást megrendelő HP-nak is, hiszen a vállalat évek óta tudatosan dolgozik biztonsági portfóliója megerősítésén felvásárlásokkal és fejlesztésekkel egyaránt. 

A kutatás néhány érdekesebb megállapítása:

  • A legköltségesebb kiberbűncselekmények hátterében túlterheléses (DoS), valamint ártó szándékú belső és webes támadások állnak. Ezek teszik ki együttesen az egy szervezetre jutó teljes éves kiberbűnözési költség több mint 55 százalékát.
     
  • Változatlanul az információlopás jár a legmagasabb külső költséggel (43%). Ezt nem sokkal lemaradva követi a második helyen az üzleti működés fennakadása (36%).
     
  • A felderítés és az észlelés a két legköltségesebb belső tevékenység. Az elmúlt évben a felderítés és az észlelés együtt 49 százalékot tett ki a belső tevékenységek összköltségéből. Ezen az összegen belül a készpénzráfordítás és az élőmunkaköltség volt a két fő költségtétel.
     
  • A kiberbűnözés által okozott költségek vállalati mérettől függően is változnak, de az egy főre eső költség jóval nagyobb a kisebb szervezeteknél, mint a nagyobbaknál.
     
  • A pénzügyi szolgáltatások piacán, a védelmi iparban, az energia- és a közműszektorban működő szervezeteknél jelentősen magasabb költségek merülnek fel a kiberbűnözés miatt, mint például a kiskereskedelem, a vendéglátás vagy a fogyasztási cikkek előállítása területén.
Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.