Hernyóra emlékeztető mozgással lavíroz a villanypóznák tetején az az egyelőre kísérleti stádiumban lévő robot, amelytől a kábeles interneteléréshez szükséges infrastruktúra kiépítésének olcsóbbá és gyorsabbá tételét remélik a fejlesztők. A Facebook boszorkánykonyhájában rotyogó projekt jövőre léphet megvalósítási fázisba.
Ahol egy drót van, ott kettő is elfér
Az alapötlet meglepően egyszerű: a hálózat kiépítését a minden lakott terület környékén megtalálható középfeszültségű vezetékekre támaszkodva oldanák meg. Ez persze így önmagában nem lenne elég a sikerhez, de a kutatók jó úton járnak, hogy mind a vezetékekre feltekerhető internetes kábel súlya és teherbírása, mind a telepítést végző robot képességei elérjék a kívánt szintet.
A fenti videóban szépen látszik, miként is végezné a munkát a selyemlepke latin neve alapján Bombyxnak nevezett, öntevékeny gép. A mérnöki leleményességnek köszönhetően a vezetékek összefűzésekor is stabil tud maradni a szerkezet, ha pedig egy akadályt jelentő póznához ér, akkor hernyómozgásra váltva átemeli a kábeleket tartalmazó egységet a zavaró tereptárgy felett.
A másik kulcsfontosságú alkotórész maga a kábel, amely a hagyományos kültéri internetes kábelekhez képest sokkal vékonyabb, és ennek megfelelően lényegesen könnyebb is. Ez lehetővé teszi, hogy a robot nagy távolságokon keresztül legyen képes önállóan, emberi beavatkozás nélkül végezni a munkát, ami természetesen tovább faraghat a telepítés költségein.

A Facebook példája a potenciális bevetési területre: Uganda internetes- (bal oldalon) és középfeszültségű elektromos hálózata
A tervek szerint leginkább a fejlődő régiók számára jelenthet majd nagy segítséget a rendszer, hiszen ezeken a területeken bőven van mit fejleszteni a vezetékes ellátottságon. A Facebook ugyanakkor sem internetszolgáltató, sem infrastruktúra-fejlesztő nem kíván lenni. Ha a technológia bizonyítottan működik, azt a cég más vállalkozások számára licencszerződés keretében szándékszik elérhetővé tenni.
Talán ez most bejön
A közösségi óriásnak messze nem ez az első próbálkozása a témában. Az első nagy álom még hét éve indult az Internet.org létrehozásával. A kezdeményezés a fejlődő országok lakóit igyekezett helyzetbe hozni azzal, hogy helyi szervezetekkel, kormányzati és telekommunikációs szereplőkkel együttműködve az alapvetőnek ítélt internetes forrásokat ingyenesen biztosítják. A Free Basics program végül 2015-ben indult útjára, de a nagyon szelektált kínálatot biztosító internetelérés azonnal kritikák keresztüzébe került és többek között Indiában és Egyiptomban is nagyon gyorsan elkaszálták.
A másik, szintén nem túl pozitív kicsengésű próbálkozás az égben zajlott, és formálisan szintén az Internet.org nevéhez kötődött. A 2014-ben bejelentett Aquila projekttel a Facebook-alapító Mark Zuckerberg nagyívű terve az volt, hogy drónokkal vinnék el a netet a világ nem lefedett pontjaira – ingyen. Ami praktikusan ebben az esetben is azt jelentette volna, hogy a drónok által lefedett területen a felhasználók ingyenesen használhatták volna a Facebookot. Különböző problémák miatt azonban 2018-ban elmeszelték a fejlesztést.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?